KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET
A társaság adatai
|
A társaság neve: |
SIRÁLY-MÉDIA Reklám és Mérnöki Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
2005.01.10 |
|
Rövid cégnév: |
Sirály-Média Kft |
|
Székhelye: |
1161 Budapest
Baross u. 30. |
|
Telephelyek: |
— |
|
Cégjegyzék-szám: |
01-09-734593 |
|
Illetékes cégbíróság: |
Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság |
|
Cégbejegyzés éve: |
2005.
|
|
KSH-szám: |
13427326-7312-113-01 |
|
Gazdálkodási forma: |
Korlátolt felelősségű társaság |
|
Főtevékenység: |
Médiareklám |
|
Adószám: |
13427326-2-42 |
|
Adózási információk: |
A társaság az általános forgalmi adó alanya. Az eredménykimutatásban nettó összegek szerepelnek, a tevékenységhez köthető bevételek és ráfordítások általános forgalmi adót nem tartalmazhatnak.
Az ÁFA elszámolása mérlegszámlákon történik. |
Könyvvizsgálat: |
A tárgyévi beszámoló adatai – mivel arra sem a gazdálkodási forma, sem a nagyságrendek, sem más jogszabályi előírás alapján kötelezettség nincs – könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva. |
Személyes adatok: |
A beszámoló aláírására jogosult, és a beszámolót beküldő magánszemélyeknek a nevükön túli összes személyes adata a Cégszolgálat honlapján, jelen beszámoló online beküldésére felhasznált
10EB-05 elektronikus űrlapon található. |
Általános kiegészítések
A Kiegészítő Melléklet a SIRÁLY-MÉDIA Reklám és Mérnöki Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
2010 január 1-től 2010 december 31-ig terjedő
időszak üzleti tevékenységéről készült.
Jogszabályi háttérként a beszámoló, ezen belül a kiegészítő melléklet összeállításában a
többször módosított 2000. évi C számú Törvény a számvitelről, valamint az érvényben lévő
adótörvények szolgáltak.
Tulajdonosi szerkezet
A vállalkozás tulajdonosai belföldi magánszemélyek. Tulajdoni hányad:
| Név
|
% |
Dr. Varga Miklós
|
50
|
Dr. Varga Miklósné
|
50 |
A vállalkozás tevékenységének bemutatása
A Sirály-Média Kft. 2005. óta működő, az eredeti alapító célkitűzések szerint elsősorban hirdetés szervezéssel,mérnöki tevékenységgel, üzletviteli tanácsadással, műszaki vizsgálat elemzéssel, az utóbbi időben lótartással is foglalkozó cég.
Számviteli politika
Számviteli politika célja, a számviteli alapelvek érvényesülése:
A társaság számviteli politikájának fő célja a számvitelről szóló
2000. évi C. törvényben meghatározott előírásoknak a megbízható és valós kép kialakítása érdekében történő alkalmazása.
A számviteli alapelvektől a cég eltérést nem tervez. A nyilvántartások vezetése és a beszámoló elkészítése a
vállalkozás folytatása elvén alapul, az eszközök és a kötelezettségek értékelésénél az óvatosság elvének
figyelembevételével jár el a társaság.
Könyvvezetés
A vállalkozás nem működtet elkülönült vezetői számvitelt:
nem használja a 6-7. számlaosztályt, következésképpen „B” típusú,
forgalmi költséges eredménykimutatást nem készít.
| Könyvvezetés módja:
|
Kettős könyvvitel
|
| Beszámoló formája:
|
Egyszerűsített éves beszámoló „A” változat
|
| Eredménykimutatás:
|
Összköltség eljárással („A” típusú)
|
Könyvvezetés pénzneme és nyelve:
A könyvek vezetése magyar forintban történik, a beszámolóban az adatok eltérő jelölés hiányában
ezer forintban kerülnek feltüntetésre. A magyar számviteli szabályok szerint jelen számviteli
beszámoló csak magyar nyelven került összeállításra.
Ezen előírás alapján a magyar és az arról fordított idegen nyelvű szöveg eltérő értelmezése estén
a magyar nyelvű szöveg az irányadó.
Mérlegkészítés időpontja:
A beszámoló a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, a tárgyévet vagy az előző éveket érintő gazdasági események,
körülmények hatásait tartalmazza.
Az üzleti év azonos a naptári évvel. Mérlegfordulónap: december 31.
Eszközök és Források értékelése
Az eszközök és források értékelésének általános szabályai
A mérlegben szereplő tételek értékének kiindulási alapja a bekerülési érték, tartalmát a
számviteli törvény határozza meg. A mérlegben az eszközök és források könyv szerinti
értéken szerepelnek, azaz bekerülési értéket az alábbiak módosítják:
- értékcsökkenés (terv szerinti és terven felüli)
- értékvesztés
- hitelezési veszteségként való leírás
- az árfolyam-különbözetek elszámolása
A vállalkozás nem él a piaci értéken való értékelés lehetőségével, továbbá nem alkalmazza a
terven felüli értékcsökkenés, illetve az értékvesztés visszaírását. Ezen túlmenően a társaság
nem él a valós értéken történő értékelés lehetőségével, elsősorban azért, mert a társaság gazdasági
eseményei között nem számottevő a pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos gazdasági
esemény.
Leltározási szabályok
Az eszközök és források leltározása az eszközök és források leltárkészítési szabályzata szerint, az
általános szabályoknak magfelelően történik, a leltározás szabályai az előző üzleti évhez képest nem
változtak.
Pénzkezelési szabályok
A pénzkezelés a számviteli politikában előírt szabályok szerint történik, a pénzkezelés szabályai az
előző üzleti évhez képest nem változtak.
Követelések
A követelések az adós által elismert összegben szerepelnek a könyvekben. Az üzleti év
mérlegfordulónapján fennálló pénzügyileg nem rendezett követelésnél az egyéb ráfordítások terhére
értékvesztést nem számol el.
A követelések minősítési szempontjai:
Kétes, ha a követelés kiegyenlítése az összeg és az időpont tekintetében bizonytalan.
Behajthatatlan, ha elévült, vagy nincs kitől követelni (pl. az adós megszűnt),
vagy ha a bírósági végrehajtás eredménytelen.
Csőd, felszámolási eljárás esetén a követelés csak a
megegyezés alapján az elengedett összeg erejéig minősül behajthatatlannak.
Amortizációs politika
Értékcsökkenési leírás elszámolása
Az évenként elszámolandó értékcsökkenés megtervezése – az egyedi eszköz várható használata,
ebből adódó élettartama, fizikai és erkölcsi avulása, az egyéb körülmények és a tervezett
maradványérték figyelembevételével – általában az eszköz bekerülési (bruttó) értékének arányában
történik. Az értékcsökkenési leírás elszámolása időarányosan (lineáris leírási módszerrel) történik.
Az egyes eszközöknél alkalmazott leírási kulcsok megegyeznek a
társasági adótörvény által elfogadott kulcsokkal, ha az összhangban van az adott eszköz
tényleges elhasználódásával.
Értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága
Az értékcsökkenési leírás elszámolása – mind a főkönyvben, mind a kapcsolódó analitikában –
üzleti évenként egy
alkalommal történik. Az amortizáció számviteli elszámolása időarányosan, napra számítottan az aktiválás időpontjától 0-ra való leírásig történik.
Kisértékű eszközök értékcsökkenési leírása
A 100 ezer forint alatti egyedi bekerülési értékkel bíró vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi
eszközök bekerülési értéke a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben
elszámolásra kerül. Esetükben értékcsökkenési leírást tervezni nem kell.
Tárgyévi értékcsökkenés elszámolása
| |
|
|
|
|
|
|
| Megnevezés |
Lineáris
|
Degresszív
|
Teljesítmény arányában |
Kis összegű
|
Terven felüli
|
Összesen |
| Immateriális javak és tárgyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
| I. IMMATERIÁLIS JAVAK |
|
|
|
|
|
|
| 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke |
|
|
|
|
|
|
| 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke |
|
|
|
|
|
|
| 3. Vagyoni értékű jogok |
|
|
|
|
|
|
| 4. Szellemi termékek |
|
|
|
|
|
|
| 5. Üzleti vagy cégérték |
|
|
|
|
|
|
| 6. Immateriális javakra adott előlegek |
|
|
|
|
|
|
| 7. Immateriális javak értékhelyesbítése |
|
|
|
|
|
|
| II. TÁRGYI ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
| 1. Ingatlanok és a vagyoni értékű jogok |
|
|
|
|
|
|
| 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek |
91
|
|
|
|
|
91
|
| 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek |
286
|
|
|
|
|
286
|
| 4. Tenyészállatok |
|
|
|
|
|
|
| 5. Beruházások, felújítások |
|
|
|
|
|
|
| 6. Beruházásokra adott előlegek |
|
|
|
|
|
|
| 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése |
|
|
|
|
|
|
Bruttó értékek változása
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Megnevezés |
Nyitó |
Vásárlás |
Előállítás |
Apportálás |
Egyéb növekedés |
Záró |
| Eladás |
Selejtezés |
Apportba adás |
Csökkenés |
| Immateriális javak és tárgyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
| I. IMMATERIÁLIS JAVAK |
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
| 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke |
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
| 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke |
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
| 3. Vagyoni értékű jogok |
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
| 4. Szellemi termékek |
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
| 5. Üzleti vagy cégérték |
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
| 6. Immateriális javakra adott előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
| 7. Immateriális javak értékhelyesbítése |
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
| II. TÁRGYI ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
| 1. Ingatlanok és a vagyoni értékű jogok |
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
| 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek |
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
| 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek |
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
| 4. Tenyészállatok |
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
| 5. Beruházások, felújítások |
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
| 6. Beruházásokra adott előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
| 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése |
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
Halmozott értékcsökkenés és nettó értékek
| |
|
|
|
|
|
| Megnevezés |
Nyitó |
Növekedés |
Csökkenés |
Záró |
Nettó érték |
| Immateriális javak és tárgyi eszközök |
|
|
|
|
|
| I. IMMATERIÁLIS JAVAK |
|
|
|
|
|
| 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke |
|
|
|
|
|
| 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke |
|
|
|
|
|
| 3. Vagyoni értékű jogok |
|
|
|
|
|
| 4. Szellemi termékek |
|
|
|
|
|
| 5. Üzleti vagy cégérték |
|
|
|
|
|
| 6. Immateriális javakra adott előlegek |
|
|
|
|
|
| 7. Immateriális javak értékhelyesbítése |
|
|
|
|
|
| II. TÁRGYI ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
| 1. Ingatlanok és a vagyoni értékű jogok |
|
|
|
|
|
| 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek |
|
|
|
|
|
| 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek |
|
|
|
|
|
| 4. Tenyészállatok |
|
|
|
|
|
| 5. Beruházások, felújítások |
|
|
|
|
|
| 6. Beruházásokra adott előlegek |
|
|
|
|
|
| 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése |
|
|
|
|
|
Az eredménykimutatás és a mérleg elemzése
Az 1-3 melléklet mutatószámai segítségével külön magyarázat nélkül könnyedén
összehasonlítható a tárgyév és az előző év gazdálkodása.
A táblázatokban összegszerű és százalékos adatok találhatók.
Mindegyik kiértékelő tábla rendelkezik egy fő sorral, amelyhez a többi sor értékadatainak
mind a tárgyév, mind az előző év oszlopában százalékos összehasonlítások tartoznak.
A táblák utolsó oszlopa a tárgyév sorait az előző évi bázissal hasonlítja össze.
Az eredmény és a jövedelmezőség alakulása
Az 1. számú melléklet az eredmény főbb összetevőit emeli ki, majd keletkezésüket elemzi.
Az eredményt meghatározó bevételek tartalmazzák az összes bevételi kategóriát.
Ezek: az árbevétel, mint a főtevékenység bevétele, az egyéb bevétel, mely mögött állhat eszközértékesítés,
késedelmi kamatbevétel, esetleg visszautalt illetékbevétel.
A pénzügyi műveletek bevételei a vállalkozás pénzeszközeinek forgatásából képződött bevételt,
míg a rendkívüli bevétel az eseti jellegű, csak ebben az egyetlen tárgyévben előforduló bevételeket tartalmazhatja.
Egyéb ráfordítás általában az iparűzési adó, és a kerekítési különbözet elszámolásából keletkezik.
A pénzügyi műveletek ráfordítása átváltási árfolyam veszteség, míg a rendkívüli ráfordítások az eseti kiadásokat jelentik.
A bevételek összegéből levont költségek és ráfordítások után megmaradó pénz az, ami a
társaságnak a beszámolási időszak alatt az üzletmenettel kapcsolatos szokásos,
felmerült költségeit és kiadásait lenne hivatott fedezni.
A különbözet adja az adózás előtti eredményt.
A táblázatból ránézésre el lehet dönteni, hogy arányaiban az anyagjellegű, vagy a személyi jellegű
ráfordítás jelent-e eredményt meghatározó költségtételt.
Költségszerkezet alakulása
A 2. számú melléklet az egyéb, a pénzügyi, és a rendkívüli tényezőktől megtisztítva,
a szokásos üzletmenettel kapcsolatos bevételeket méri össze az üzemi (üzleti) tevékenység költségeivel,
és az üzemi (üzleti) tevékenység eredményével.
A társaság vagyoni, pénzügyi helyzete
A 3. számú melléklet tartalmazza a forgási időtartamokat napokban, továbbá
a pénzügyi helyzet rövid távú mutatói mellett a vagyoni helyzet a tőkeszerkezet, és a jövedelmezőség mutatóit is.
Összefoglaló
|
2010.12.31. beszámoló fő sorai |
Ezer Ft
|
|
Jegyzett tőke
|
3 000 |
|
Saját tőke
|
2 165 |
|
Adózás előtti eredmény (veszteség)
|
– 1 994 |
|
Adófizetési kötelezettség
|
0 |
|
Adózott eredmény (veszteség)
|
– 1 994 |
|
Mérleg szerinti eredmény (veszteség)
|
– 1 994 |
|
Osztalékfizetési javaslat
|
0 |
Eszközök, források összértékének alakulása
Az 1. számú melléklet lap alja tartalmazza. Ezeket a mutatókat a szakirodalomban külön nevesíteni szokták.
A Mérlegfőösszeg százalékában kimutatott Saját tőke a Tőkeerősség mutatója,
a Kötelezettségek hányadát pedig Idegen tőke aránya mutatószámnak nevezik.
Befektetett pénzügyi eszközzel a vállalkozás nem rendelkezik.
Forgóeszközök 2010. december 31. záró értéke
Forgóeszközök részletezése
|
ezer Ft
|
B. Forgóeszközök összesen
|
331 |
III. KÉSZLETEK
|
|
| 1. Anyagok |
|
| 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek |
|
| 3. Növendék-, hízó és egyéb állatok |
|
| 4. Késztermékek |
|
| 5. Áruk |
|
| 6. Készletekre adott előlegek |
|
III. KÖVETELÉSEK
|
260 |
| 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) |
|
| 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben |
|
| 3. Követelések egyéb részesedési viszonyú vállalkozással szemben |
|
| 4. Váltókövetelések |
|
| 5. Egyéb követelések |
|
| 6. Követelések értékelési különbözete |
|
| 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete |
|
III. ÉRTÉKPAPÍROK
|
|
| 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban |
|
| 2. Egyéb részesedés |
|
| 3. Saját részvények, saját üzletrészek |
|
| 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok |
|
| 5. Értékpapírok értékelési különbözete |
|
IV. PÉNZESZKÖZÖK
|
71 |
| 1. Pénztár, csekkek |
|
| 2. Bankbetétek |
|
Forgóeszközökre vonatkozó kiegészítések:
Az áruk és a forgóeszközök közötti készletekről a tételes leltárfelvételre december 31.-én került sor.
A pénzeszközök könyv szerinti értéken szerepelnek a mérlegben. A beszámolóban lévő pénzeszközök a bankszámla
2010. év utolsó banki kivonatán szereplő összeggel,
a pénztár a tényleges pénzkészlettel egyező értékkel került a mérlegbe.
Aktív időbeli elhatárolások
A mérleg fordulónapja után esedékes olyan bevételek, amelyek a mérleggel lezárt időszakkal
számolandók el, a lezárt időszakot illetik meg.
Passzív időbeli elhatárolások
A mérleg fordulónapja előtt elszámolt olyan költségek, ráfordítások, amelyekből csak a következő évben
lesz tényleges pénzkiadás.
Céltartalékok képzése
A vállalkozás a számviteli törvény 41. §.1. bekezdésében meghatározott esetekben képez
céltartalékot az adózás előtti eredmény terhére az egyéb ráfordítások között.
Követelések, kötelezettségek
Bekerülési értéken kerültek a mérlegbe. A határidőn túli követelések mérlegkészítésig
kiegyenlítésre kerültek. Kétes kintlévőség nem volt.
| EGYÉB KÖVETELÉSEK
|
ezer Ft |
| Társasági adó túlfizetés
|
210
|
| EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
|
ezer Ft |
|
Személyi jövedelem adó |
53
|
|
Kommunális adó fizetési kötelezettség |
|
|
Foglalkoztatottakkal szembeni tartozás |
|
|
Nyugdíjbiztosítási járulékok fizetési kötelezettsége |
72
|
|
Egészségbiztosítási járulékok fizetési kötelezettsége |
13
|
|
START kártyához kapcsolódó járulékok fizetési kötelezettsége |
|
|
Magánnyugdíjpénztári tagdíjak fizetési kötelezettsége |
|
|
Egyéb befizetési kötelezettségek |
|
|
Áfa fizetési kötelezettség |
123
|
|
Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség |
|
|
Innovációs járulék fizetési kötelezettség |
|
|
Környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség |
|
|
Munkaadói járulék fizetési kötelezettség |
1
|
|
Munkavállalói járulék fizetési kötelezettség |
|
|
Rehabilitációs járulék fizetési kötelezettség |
|
|
Szakképzési járulék fizetési kötelezettség |
|
|
Vállalkozói járulék fizetési kötelezettség |
|
|
Iparűzési adó fizetési kötelezettség |
|
Általános előírások, kiegészítések
Alkalmazott értékelési eljárások:
-
a követelések az eredeti számlázott értéken kerültek kimutatásra
- a társaság bankbetétjének számlakivonattal történő egyeztetése megtörtént;
- időbeli elhatárolások nem voltak a társaságnál
- a kötelezettségek a beérkezett számlák szerinti értéken kerültek kimutatásra;
- A számviteli eljárásban bekövetkezett változások: a társaságnak az év során valamennyi tétele
az előző évvel összehasonlítható, össze nem hasonlítható adat, tételátrendezések nem voltak.
Tételes előírások, kiegészítések
Mérleghez kapcsolódó kiegészítések:
Környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközökkel, veszélyes hulladékkal nem
rendelkezik a cég.
2010.-ben nincs olyan tétel ahol a kötelezettség ( kötvénykibocsátás miatti tartozás, egyéb
kötelezettség, vagy váltótartozás) visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél.
Céltartalék képzés, illetve felhasználás a tárgyévben nem volt.
Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések
A beszámolási időszakban elszámolt értékelési különbözet és értékvesztés elszámolása nem
fordult elő.
Tájékoztató kiegészítések:
A tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszáma
2
fő.
| Megnevezés |
Szellemi
|
Fizikai |
Összes Ft |
| Bérköltség |
2820
|
|
2820
|
| Bérjárulékok |
723
|
|
723
|
| Személyi jellegű egyéb kifizetések |
|
|
|
| SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK:
|
3543
|
|
3543
|
Társasági adóalapot módosító tételek
Adózás előtti eredményt növelő tételek
|
|
ezer Ft |
| Számviteli törvény szerinti értékcsökkenés és kivezetett érték
|
377
|
| Céltartalék elismerten felüli része
|
|
| Adóellenőrzés, önellenőrzés ráfordítása
|
|
| Értékvesztés elszámolt összege
|
|
| Adomány elszámolt teljes összege
|
|
| Egyéb
|
|
| Összesen
|
377
|
Adózás előtti eredményt csökkentő tételek
|
|
ezer Ft |
| Adótörvény szerinti értékcsökkenés és nyilvántartás szerinti érték
|
377
|
| Előző évek elhatárolt veszteségéből adóévben felh. összeg
|
|
| Céltartalék (előző évi)
|
|
| Fejlesztési tartalék
|
|
| Szakképző iskolai tanuló utáni kedvezmény
|
|
| Képzőművészeti alkotás beszerzése
|
|
| Adóévben visszaírt értékvesztés
|
|
| Helyi iparűzési adó
|
|
| Kis- és középvállalkozások beruházási kedvezménye
|
|
| Adomány (igazolás alapján)
|
|
| Összesen
|
377
|
A beszámoló elkészítéséért felelős
A beszámoló elkészítésével megbízott személy az előírt mérlegképes könyvelői képesítéssel
és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik.
A beszámoló elkészítéséért felelős személy: Tömő Gyöngyi mérlegképes könyvelő
regisztrációs száma 166633