Társas vállalkozások tevékenységeinek lekérdezése

Adószám	Név
14893814-2-06	FÁBIÁNI LOVAS-TÚRIZMUS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG

TEÁOR'08:
9329	M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

A társaság adatai

A társaság neve:	Fábiáni Lovas-turizmus Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Rövid cégnév:	—
Székhelye:	6625 Fábiánsebestyén Belső dűlő 54.
Telephelyek:	—
Cégjegyzék-szám:	06-09-014417
Illetékes cégbíróság:	Csongrád Megyei Bíróság mint Cégbíróság
Cégbejegyzés::	2009.08.15
KSH-szám:	14893814-9329-113-06
Gazdálkodási forma:	Korlátolt felelősségű társaság
Főtevékenység:	Máshova nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység
Adószám:	14893814-2-06
Adózási információk:	A társaság az általános forgalmi adó alanya. Az eredménykimutatásban nettó összegek szerepelnek, a tevékenységhez köthető bevételek és ráfordítások általános forgalmi adót nem tartalmazhatnak. Az ÁFA elszámolása mérlegszámlákon történik.
Könyvvizsgálat:	A tárgyévi beszámoló adatai – mivel arra sem a gazdálkodási forma, sem a nagyságrendek, sem más jogszabályi előírás alapján kötelezettség nincs – könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.
Személyes adatok:	A beszámoló aláírására jogosult, és a beszámolót beküldő magánszemélyeknek a nevükön túli összes személyes adata a Cégszolgálat honlapján, jelen beszámoló online beküldésére felhasznált elektronikus űrlapon található.

  Általános kiegészítések
A Kiegészítő Melléklet a Fábiáni Lovas-turizmus Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 2010 január 1-től 2010 december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült. Jogszabályi háttérként a beszámoló, ezen belül a kiegészítő melléklet összeállításában a többször módosított 2000. évi C számú Törvény a számvitelről, valamint az érvényben lévő adótörvények szolgáltak.

Tulajdonosi szerkezet
A vállalkozás tulajdonosai belföldi magánszemélyek. Tulajdoni hányad:

 

Név	%
Kinizsi 2000 Mg. Zrt	40
Farkas Sándor	20
Dr Kormányos József	20
Tóth Ferenc	20

A vállalkozás tevékenységének bemutatása
Ez a kiegészítő melléklet a társaság tevékenységeit TEÁOR'08 szerinti bontásban, az APEH felé történt bejelentés alapján, külön lapon tartalmazza.

  Számviteli politika

Számviteli politika célja, a számviteli alapelvek érvényesülése:
A társaság számviteli politikájának fő célja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben meghatározott előírásoknak a megbízható és valós kép kialakítása érdekében történő alkalmazása. A számviteli alapelvektől a cég eltérést nem tervez. A nyilvántartások vezetése és a beszámoló elkészítése a vállalkozás folytatása elvén alapul, az eszközök és a kötelezettségek értékelésénél az óvatosság elvének figyelembevételével jár el a társaság.

Könyvvezetés
A vállalkozás nem működtet elkülönült vezetői számvitelt: nem használja a 6-7. számlaosztályt, következésképpen „B” típusú, forgalmi költséges eredménykimutatást nem készít.

Könyvvezetés módja:	Kettős könyvvitel
Beszámoló formája:	Egyszerűsített éves beszámoló „A” változat
Eredménykimutatás:	Összköltség eljárással („A” típusú)

Könyvvezetés pénzneme és nyelve: A könyvek vezetése magyar forintban történik, a beszámolóban az adatok eltérő jelölés hiányában ezer forintban kerülnek feltüntetésre. A magyar számviteli szabályok szerint jelen számviteli beszámoló csak magyar nyelven került összeállításra. Ezen előírás alapján a magyar és az arról fordított idegen nyelvű szöveg eltérő értelmezése estén a magyar nyelvű szöveg az irányadó.

Mérlegkészítés időpontja:
A beszámoló a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, a tárgyévet vagy az előző éveket érintő gazdasági események, körülmények hatásait tartalmazza. Az üzleti év azonos a naptári évvel. Mérlegfordulónap: december 31. A mérlegkészítés időpontja általában legkésőbb a tárgyévet követő év április 30, rendkívüli körülmények által indokolt esetben a közzétételre nyitva álló határidőt megelőző nap. A jelenlegi, 2010 gazdasági évre: 2011. május 18.

 
Eszközök és Források értékelése

Az eszközök és források értékelésének általános szabályai
A mérlegben szereplő tételek értékének kiindulási alapja a bekerülési érték, tartalmát a számviteli törvény határozza meg. A mérlegben az eszközök és források könyv szerinti értéken szerepelnek, azaz bekerülési értéket az alábbiak módosítják:

• értékcsökkenés (terv szerinti és terven felüli)
• értékvesztés
• hitelezési veszteségként való leírás
• az árfolyam-különbözetek elszámolása

A vállalkozás nem él a piaci értéken való értékelés lehetőségével, továbbá nem alkalmazza a terven felüli értékcsökkenés, illetve az értékvesztés visszaírását. Ezen túlmenően a társaság nem él a valós értéken történő értékelés lehetőségével, elsősorban azért, mert a társaság gazdasági eseményei között nem számottevő a pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos gazdasági esemény. A külföldi pénznemben kifejezett tételek értékelése (nyilvántartásba vételkor, mérleg-fordulónapon, pénzügyi teljesítésük napján)  MNB-középárfolyamon történik. A vállalkozás a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi összevont árfolyam-különbözetét akkor minősíti jelentősnek, ha az eléri az értékesítés nettó árbevételének a 2 %-át.

Készletek
A vásárolt készletek tényleges beszerzési áron szerepelnek a mérlegben, csökkentve a számviteli törvény szerint elszámolandó értékvesztés összegével. A saját termelésű készletek értékelése szűkített önköltségi áron történik.

Leltározási szabályok
Az eszközök és források leltározása az eszközök és források leltárkészítési szabályzata szerint, az általános szabályoknak magfelelően történik, a leltározás szabályai az előző üzleti évhez képest nem változtak.

Pénzkezelési szabályok
A pénzkezelés a számviteli politikában előírt szabályok szerint történik, a pénzkezelés szabályai az előző üzleti évhez képest nem változtak.

Követelések
A követelések az adós által elismert összegben szerepelnek a könyvekben. Az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló pénzügyileg nem rendezett követelésnél az egyéb ráfordítások terhére értékvesztést nem számol el.
A követelések minősítési szempontjai:
Kétes, ha a követelés kiegyenlítése az összeg és az időpont tekintetében bizonytalan. Behajthatatlan, ha elévült, vagy nincs kitől követelni (pl. az adós megszűnt), vagy ha a bírósági végrehajtás eredménytelen. Csőd, felszámolási eljárás esetén a követelés csak a megegyezés alapján az elengedett összeg erejéig minősül behajthatatlannak.

  Amortizációs politika

Értékcsökkenési leírás elszámolása
Az évenként elszámolandó értékcsökkenés megtervezése – az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai és erkölcsi avulása, az egyéb körülmények és a tervezett maradványérték figyelembevételével – általában az eszköz bekerülési (bruttó) értékének arányában történik. Az értékcsökkenési leírás elszámolása időarányosan (lineáris leírási módszerrel) történik. Az egyes eszközöknél alkalmazott leírási kulcsok megegyeznek a társasági adótörvény által elfogadott kulcsokkal, ha az összhangban van az adott eszköz tényleges elhasználódásával.

Értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága
Az értékcsökkenési leírás elszámolása – mind a főkönyvben, mind a kapcsolódó analitikában – üzleti évenként  egy alkalommal történik, kivéve a kivezetett eszközök terv szerinti törtévi értékcsökkenését, mely kivezetéskor elszámolásra kerül. Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolása az azt megalapozó eseménnyel egyidejűleg vagy a fordulónapi értékelés keretében történik.

Kis értékű eszközök értékcsökkenési leírása
A 100 ezer forint alatti egyedi bekerülési értékkel bíró vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolásra kerül. Esetükben értékcsökkenési leírást tervezni nem kell.

  Az eredménykimutatás és a mérleg elemzése
Az 1-3 melléklet mutatószámai segítségével külön magyarázat nélkül könnyedén összehasonlítható a tárgyév és az előző év gazdálkodása. A táblázatokban összegszerű és százalékos adatok találhatók. Mindegyik kiértékelő tábla rendelkezik egy fő sorral, amelyhez a többi sor értékadatainak mind a tárgyév, mind az előző év oszlopában százalékos összehasonlítások tartoznak. A táblák utolsó oszlopa a tárgyév sorait az előző évi bázissal hasonlítja össze.

Az eredmény és a jövedelmezőség alakulása
Az 1. számú melléklet az eredmény főbb összetevőit emeli ki, majd keletkezésüket elemzi. Az eredményt meghatározó bevételek tartalmazzák az összes bevételi kategóriát. Ezek: az árbevétel, mint a főtevékenység bevétele, az egyéb bevétel, mely mögött állhat eszközértékesítés, késedelmi kamatbevétel, esetleg visszautalt illetékbevétel. A pénzügyi műveletek bevételei a vállalkozás pénzeszközeinek forgatásából képződött bevételt, míg a rendkívüli bevétel az eseti jellegű, csak ebben az egyetlen tárgyévben előforduló bevételeket tartalmazhatja. Egyéb ráfordítás általában az iparűzési adó, és a kerekítési különbözet elszámolásából keletkezik. A pénzügyi műveletek ráfordítása átváltási árfolyam veszteség, míg a rendkívüli ráfordítások az eseti kiadásokat jelentik. A bevételek összegéből levont költségek és ráfordítások után megmaradó pénz az, ami a társaságnak a beszámolási időszak alatt az üzletmenettel kapcsolatos szokásos, felmerült költségeit és kiadásait lenne hivatott fedezni. A különbözet adja az adózás előtti eredményt. A táblázatból ránézésre el lehet dönteni, hogy arányaiban az anyagjellegű, vagy a személyi jellegű ráfordítás jelent-e eredményt meghatározó költségtételt.

Költségszerkezet alakulása
A 2. számú melléklet az egyéb, a pénzügyi, és a rendkívüli tényezőktől megtisztítva, a szokásos üzletmenettel kapcsolatos bevételeket méri össze az üzemi (üzleti) tevékenység költségeivel, és az üzemi (üzleti) tevékenység eredményével.

A társaság vagyoni, pénzügyi helyzete
A 3. számú melléklet tartalmazza a forgási időtartamokat napokban, továbbá a pénzügyi helyzet rövid távú mutatói mellett a vagyoni helyzet a tőkeszerkezet, és a jövedelmezőség mutatóit is.

Összefoglaló

2010.12.31. beszámoló fő sorai	Ezer Ft
Jegyzett tőke	500
Saját tőke	385
Adózás előtti eredmény (veszteség)	– 4
Adófizetési kötelezettség	0
Adózott eredmény (veszteség)	– 4
Mérleg szerinti eredmény (veszteség)	– 4
Osztalékfizetési javaslat	0

 

Eszközök, források összértékének alakulása
Az 1. számú melléklet lap alja tartalmazza. Ezeket a mutatókat a szakirodalomban külön nevesíteni szokták. A Mérlegfőösszeg százalékában kimutatott Saját tőke a Tőkeerősség mutatója, a Kötelezettségek hányadát pedig Idegen tőke aránya mutatószámnak nevezik.
Befektetett pénzügyi eszközzel a vállalkozás nem rendelkezik.

Forgóeszközök 2010. december 31. záró értéke

Forgóeszközök részletezése	ezer Ft
B. Forgóeszközök összesen	385
III. KÉSZLETEK
1. Anyagok
2. Befejezetlen termelés és félkész termékek
3. Növendék-, hízó és egyéb állatok
4. Késztermékek
5. Áruk
6. Készletekre adott előlegek
III. KÖVETELÉSEK	1
1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
3. Követelések egyéb részesedési viszonyú vállalkozással szemben
4. Váltókövetelések
5. Egyéb követelések
6. Követelések értékelési különbözete
7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
III. ÉRTÉKPAPÍROK
1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban
2. Egyéb részesedés
3. Saját részvények, saját üzletrészek
4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
5. Értékpapírok értékelési különbözete
IV. PÉNZESZKÖZÖK	384
1. Pénztár, csekkek
2. Bankbetétek

Forgóeszközökre vonatkozó kiegészítések:
Az áruk és a forgóeszközök közötti készletekről a tételes leltárfelvételre december 31.-én került sor. A pénzeszközök könyv szerinti értéken szerepelnek a mérlegben. A beszámolóban lévő pénzeszközök a bankszámla 2010. év utolsó banki kivonatán szereplő összeggel, a pénztár a tényleges pénzkészlettel egyező értékkel került a mérlegbe.

 

Aktív időbeli elhatárolások
A mérleg fordulónapja után esedékes olyan bevételek, amelyek a mérleggel lezárt időszakkal számolandók el, a lezárt időszakot illetik meg.

Passzív időbeli elhatárolások
A mérleg fordulónapja előtt elszámolt olyan költségek, ráfordítások, amelyekből csak a következő évben lesz tényleges pénzkiadás.

Céltartalékok képzése
A vállalkozás a számviteli törvény 41. §.1. bekezdésében meghatározott esetekben képez céltartalékot az adózás előtti eredmény terhére az egyéb ráfordítások között.

Követelések, kötelezettségek
Bekerülési értéken kerültek a mérlegbe. A határidőn túli követelések mérlegkészítésig kiegyenlítésre kerültek. Kétes kintlévőség nem volt.

Általános előírások, kiegészítések

Alkalmazott értékelési eljárások:

• a követelések az eredeti számlázott értéken kerültek kimutatásra
• a társaság bankbetétjének számlakivonattal történő egyeztetése megtörtént;
• időbeli elhatárolások nem voltak a társaságnál
• a kötelezettségek a beérkezett számlák szerinti értéken kerültek kimutatásra;
• A számviteli eljárásban bekövetkezett változások: a társaságnak az év során valamennyi tétele az előző évvel összehasonlítható, össze nem hasonlítható adat, tételátrendezések nem voltak.

Tételes előírások, kiegészítések

Mérleghez kapcsolódó kiegészítések:
Környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközökkel, veszélyes hulladékkal nem rendelkezik a cég. 2010 évben nincs olyan tétel ahol a kötelezettség ( kötvénykibocsátás miatti tartozás, egyéb kötelezettség, vagy váltótartozás) visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél. Céltartalék képzés, illetve felhasználás a tárgyévben nem volt.

Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések
A beszámolási időszakban elszámolt értékelési különbözet és értékvesztés elszámolása nem fordult elő.

 
Tájékoztató kiegészítések:

A tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszáma 0 fő

A személyi ráfordítás nem volt

Az ügyvezetők díjazásban nem részesültek. 

Az üzletvezetés előleget, kölcsönt nem kapott.



Társasági adóalapot módosító tételek

Adózás előtti eredményt növelő tételek: nemleges

Adózás előtti eredményt csökkentő tételek: nemleges

Mérlegen kívüli tételek: 
1. Függő kötelezettségek nem terhelik a társaságot.
2. Jövőbeni kötelezettségek sem terhelik a társaságot.
3. Öt évnél hosszabb futamidejű kötelezettség nem terheli a társaságot.
4. Zálogjoggal biztosított kötelezettsége a társaságnak nincsen.
5. A mérlegben még nem szereplő, de a pénzügyi helyzetértékelés szempontjából lényeges pénzügyi kötelezettség nem terheli a társaságot.

A beszámoló elkészítéséért felelős
A beszámoló elkészítésével megbízott személy az előírt mérlegképes könyvelői képesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik. A beszámoló elkészítéséért felelős személy: Szerencse Imréné  regisztrációs száma 124498