KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

A társaság adatai

A társaság neve:	PROVIANT-KISS Vendéglátó és Élelmiszeripari Korlátolt Felelősségű Társaság
Rövid cégnév:	—
Székhelye:	2400 Dunaújváros Béke út 4.
Telephelyek:	—
Cégjegyzék-szám:	07-09-002847
Illetékes cégbíróság:	Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága
Bejegyzés kelte:	1994.12.06.
KSH-szám:	11107132-5622-113-07
Gazdálkodási forma:	Korlátolt felelősségű társaság
Főtevékenység:	Szerződéses étkeztetés és egyéb vendéglátás
Adószám:	11107132-2-07
Adózási információk:	A társaság az általános forgalmi adó alanya. Az eredménykimutatásban nettó összegek szerepelnek, a tevékenységhez köthető bevételek és ráfordítások általános forgalmi adót nem tartalmazhatnak. Az ÁFA elszámolása mérlegszámlákon történik. A társaság a társasági adó hatálya alá tartozik.
Könyvvizsgálat:	A tárgyévi beszámoló adatai – mivel arra sem a gazdálkodási forma, sem a nagyságrendek, sem más jogszabályi előírás alapján kötelezettség nincs – könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.
Személyes adatok:	Egyszerűsített éves beszámoló aláírására és cég jegyzésre önállóan jogosult: 2016. 02. 01-től Kiss Roland Viktor, 2400 Dunaújváros, Kölcsey Ferenc utca 17. Könyvviteli szoláltatást végző: 2022. január 1-től Mérleg Számviteli Kft. Kuminka Zsuzsa, 2427 Baracs, Ifjúság utca 18. Regisztrálási szám: 192389

  Általános kiegészítések
A Kiegészítő Melléklet a PROVIANT-KISS Vendéglátó és Élelmiszeripari Korlátolt Felelősségű Társaság 2025 január 01-től 2025 december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült. Jogszabályi háttérként a beszámoló, ezen belül a kiegészítő melléklet összeállításában a többször módosított 2000. évi C számú Törvény a számvitelről, valamint az érvényben lévő adótörvények szolgáltak.

A vállalkozás tulajdonosai:

Név
Kiss Roland
Kiss Tibor Lászlóné
Kiss Tibor László

Számviteli politika 

Számviteli politika célja, a számviteli alapelvek érvényesülése:
A Társaság a könyvvitelt a kettős könyvvitel szabályai szerint, a Magyarországon általánosan elfogadott számviteli elveknek megfelelően vezeti. A nagyságrendjének megfelelően a számára előírt Egyszerűsített éves beszámolót készít. A Társaság Egyszerűsített éves beszámolójának tartalma a törvényi előírásokkal összhangban:
Mérleg, Eredménykimutatás és Kiegészítő melléklet
A Számviteli politika rendelkezéseiben a tárgyév során nem változott. A Számviteli alapelvektől való eltérés nem került alkalmazásra. A Társaság a Mérleg elkészítésénél a további alábontást nem tartalmazó „A” változatot, az Eredménykimutatásnál az összköltség elszámoláson alapuló (A típusú) módját választotta, mert e módszer kielégíti az ügyvezetésnek a gazdálkodással kapcsolatos információs igényeit, reális képet ad a gazdálkodás folyamatairól, hűen tükrözi az egyes tevékenységek jövedelmezőségeit.

Könyvvezetés

Könyvvezetés módja:	Kettős könyvvitel
Beszámoló formája:	Egyszerűsített éves beszámoló „A” változat
Eredménykimutatás:	Összköltség eljárással („A” típusú)

Könyvvezetés pénzneme és nyelve: A könyvek vezetése magyar forintban történik, a beszámolóban az adatok eltérő jelölés hiányában ezer forintban kerülnek feltüntetésre. A magyar számviteli szabályok szerint jelen számviteli beszámoló csak magyar nyelven került összeállításra. Ezen előírás alapján a magyar és az arról fordított idegen nyelvű szöveg eltérő értelmezése estén a magyar nyelvű szöveg az irányadó.

Mérlegkészítés időpontja:
A beszámoló a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, a tárgyévet vagy az előző éveket érintő gazdasági események, körülmények hatásait tartalmazza. Az üzleti év azonos a naptári évvel. Mérlegfordulónap: december 31. A mérlegkészítés napját a tárgyévet követő év április 30. napjával határoztuk meg. Ez által biztosított a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között ismertté vált, tárgyévet érintő gazdasági események figyelembevétele.

  Az eredménykimutatás és a mérleg elemzése
Az 1-3 melléklet mutatószámai segítségével külön magyarázat nélkül könnyedén összehasonlítható a tárgyév és az előző év gazdálkodása. A táblázatokban összegszerű és százalékos adatok találhatók. Mindegyik kiértékelő tábla rendelkezik egy fő sorral, amelyhez a többi sor értékadatainak mind a tárgyév, mind az előző év oszlopában százalékos összehasonlítások tartoznak. A táblák utolsó oszlopa a tárgyév sorait az előző évi bázissal hasonlítja össze.

Az eredmény és a jövedelmezőség alakulása
Az 1. számú melléklet az eredmény főbb összetevőit emeli ki, majd keletkezésüket elemzi.
Az eredményt meghatározó bevételek tartalmazzák az összes bevételi kategóriát.
Ezek: az árbevétel, mint a főtevékenység bevétele, az egyéb bevétel, mely mögött állhat eszközértékesítés, késedelmi kamatbevétel, esetleg visszautalt illetékbevétel. A pénzügyi műveletek bevételei a vállalkozás pénzeszközeinek forgatásából képződött bevételt tartalmazhatja.  Egyéb ráfordítás általában az egyéb és hely adók, és a kerekítési különbözet elszámolásából keletkezik. A pénzügyi műveletek ráfordítása átváltási árfolyam veszteség és a fizetendő kamatok. A bevételek összegéből levont költségek és ráfordítások után megmaradó pénz az, ami a társaságnak a beszámolási időszak alatt az üzletmenettel kapcsolatos szokásos, felmerült költségeit és kiadásait hivatott fedezni. A különbözet adja az adózás előtti eredményt. A táblázatból ránézésre el lehet dönteni, hogy arányaiban az anyagjellegű, vagy a személyi jellegű ráfordítás jelent-e eredményt meghatározó költségtételt. Eszközök, források összértékének alakulását az 1. számú melléklet lap alja tartalmazza. Ezeket a mutatókat a szakirodalomban külön nevesíteni szokták. A Mérlegfőösszeg százalékában kimutatott Saját tőke a Tőkeerősség mutatója, a Kötelezettségek hányadát pedig Idegen tőke aránya mutatószámnak nevezik.

Költségszerkezet alakulása
A 2. számú melléklet az egyéb, és a pénzügyi tényezőktől megtisztítva, a szokásos üzletmenettel kapcsolatos bevételeket méri össze az üzemi (üzleti) tevékenység költségeivel, és az üzemi (üzleti) tevékenység eredményével.

A társaság vagyoni, pénzügyi helyzete
A 3. számú melléklet tartalmazza a forgási időtartamokat napokban, továbbá a pénzügyi helyzet rövid távú mutatói mellett a vagyoni helyzet a tőkeszerkezet, és a jövedelmezőség mutatóit is.

Az összehasonlító táblázatok online elérhetősége: xc.hu/11107132

Összefoglaló

2025.12.31. beszámoló fő sorai	Ezer Ft
Jegyzett tőke	60 000
Saját tőke	104 529
Adózás előtti eredmény (nyereség)	60
Adófizetési kötelezettség	50
Adózott eredmény (nyereség)	10
Osztalékfizetési javaslat	0

  Eszközök és Források értékelése

A tárgyi eszközök
értékelésének alapja a beszerzési költség. A cég nem készít saját előállítású tárgyi eszközöket. A beszerzési költség részét képezi az aktiválásig felmerült hitelkamat, és biztosítási díj is. A 200 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök használatbavételkor teljes összegükben értékcsökkenési leírásként kerülnek elszámolásra a költségek között. Az egyéb tartós eszközök értékcsökkenését az eszköz várható élettartama alapján meghatározott lineáris kulccsal számoljuk el. Az értékcsökkenés alapja az eredeti bruttó érték, az elszámolás pedig a használatba vétel napjától napra történik. A maximálisan elszámolható értékcsökkenés összege az eredeti bruttó érték és a maradványérték különbözete. Nem számolunk a maradványértékkel, ha az nem jelentős, azaz nem éri el a bruttó bekerülési érték tíz %-át a használati idő végén a tárgyi eszköz piaci értéke. 

Leltárfelvétel és készletértékelés:
Az értékesítési céllal beszerzett árukészletet és göngyöleget az éves beszámolóhoz tételesen leltározzuk. Mérleg fordulónappal mennyiségi felvétel készül, amely az utolsó beszerzési ár alkalmazásával kerül értékelésre. Az egyéb eszközökről, a kötelezettségekről folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetünk.
A fel nem használt anyagkészletet év végén mennyiségi felvétellel leltározzuk az utolsó beszerzési ár alkalmazásával.
A késztermékeket év végén tételesen leltározzuk bekerülési értéken.

Értékvesztés elszámolása:
A mérlegkészítésig nem rendezett követelésekre értékvesztést számolunk el, amelynek meghatározásához a vevőket (adósokat) egyedileg minősítjük, a várható teljesítés, a vevő fizetési készsége alapján számoljuk el az értékvesztést.

Behajthatatlan követelés:
Behajthatatlannak minősítjük, és egyéb ráfordításként számoljuk el azokat a kisösszegű (200 ezer Ft alatti) követeléseket, ahol a költség haszon elv alapján többe kerülne a bírósági útra terelés, mint a várható megtérülés. Behajthatatlan továbbá az a követelés ahol felszámolás indult és a felszámoló nyilatkozata alapján nem várható megtérülés, valamint a végrehajtás eredménytelen volt.

Jelentős hiba meghatározása:
Társaságunk az ellenőrzés, az önellenőrzés során megállapított az előző év ill. évek éves beszámolójában elkövetett "jelentősebb" összegű hibának tekinti azokat a hibákat, amelyek kihatása a saját tőkére összességében eléri a helyesbítésre szoruló és mérleg főösszegének 2 %-át,    illetve  -   ha a mérleg  főösszeg  2 %-a  nem éri  el az  1 milliót Ft-ot  -  akkor az   1 millió Ft-ot.

Lényeges hiba meghatározása:
A számviteli elszámolás szempontjából társaságunk "lényeges"-nek minősíti azt a jelentősebb összegű hibát, amelynek a saját tőkére  gyakorolt hatása eléri a helyesbítésre  szoruló  év  saját   tőkéjének 20 %-át.

 

Tájékoztató kiegészítések

• A Társaság jelentős hibából eredő önellenőrzést nem hajtott végre.
• Nem voltak az előző időszakok mérlegtételei közötti olyan hibás besorolások, amelyek az eredmény, és a saját tőke soraira tekintettel jelentős hibahatást okoztak volna. A mérleg egyéb tételeinek módosítása indifferens.
• A számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú, vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások a 2025. évi gazdálkodás során: az egyéb bevételek között mutattuk ki a kapcsolt vállalkozásunktól kapott kölcsön 2025. év során elengedett összegét, 12 500 ezer Ft-ot.
• A Társaság könyvelésében üzleti vagy cégérték nem szerepel.
• Külföldi fizetőeszközben nyilvántartott követelések és kötelezettségek az üzleti év fordulónapjára számított forintértékéből adódó különbözet nem érte el a jelentős szintet, átértékelést alkalmazni nem kellett.
• Az egyes tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenésében változás nem következett be. Maradványérték megállapítására olyan módon került sor, amely tárgyi eszköz esetében (pl. felújítások) a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értékre, illetve – ha annak jelentős összege valószínűsíthető – az avult értéket vette figyelembe
• Függő kötelezettségek nem terhelik a társaságot.
• Jövőbeni kötelezettségek sem terhelik a társaságot.
• Öt évnél hosszabb futamidejű kötelezettség nem terheli a társaságot.
• Zálogjoggal, vagy hasonló joggal biztosított kötelezettsége a társaságnak nincsen.
• A mérlegben nem szereplő, de a pénzügyi helyzet szempontjából lényeges kötelezettség nem terheli a társaságot.
• Kapott támogatás a tárgyidőszakban nem volt.
• Kutatási és a kísérleti fejlesztésre elszámolt tárgyévi költség nem volt.
• A környezet védelmét közvetlenül szolgáló eszközök nincsenek.
• Veszélyes hulladék, környezetre káros anyag nem volt és nem keletkezett.
• A környezetvédelmi kötelezettségek, a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségek fedezetére a tárgyévben, illetve az előző üzleti évben céltartalék nem volt képezve, továbbá az előző üzleti évben környezetvédelemmel kapcsolatosan elszámolt költségek nem voltak..
• A kötelezettségek között ki nem mutatott környezetvédelmi, helyreállítási kötelezettségek nem várhatóak
• A gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek és tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök,
  vagy a nevükben vállalt garanciák nem voltak.

A beszámoló elkészítéséért felelős
A beszámoló elkészítésével megbízott személy az előírt mérlegképes könyvelői képesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik. A beszámoló elkészítéséért felelős személy: Kuminka Zsuzsa regisztrációs száma: 192389