KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

A társaság adatai

A társaság neve:	Kiss-Áron Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Rövid cégnév:	—
Székhelye:	2428 Kisapostag 052/10/A.hrsz.
Telephelyek:	—
Cégjegyzék-szám:	07-09-004250
Illetékes cégbíróság:	Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága
Bejegyzés kelte:	1996.12.18.
KSH-szám:	11119353-4730-113-07
Gazdálkodási forma:	Korlátolt felelősségű társaság
Főtevékenység:	Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem
Adószám:	11119353-2-07
Adózási információk:	A társaság az általános forgalmi adó alanya. Az eredménykimutatásban nettó összegek szerepelnek, a tevékenységhez köthető bevételek és ráfordítások általános forgalmi adót nem tartalmazhatnak. Az ÁFA elszámolása mérlegszámlákon történik.
Könyvvizsgálat:	A vállalkozás a számviteli törvény alapján könyvvizsgálatra kötelezett.
Személyes adatok:	A beszámoló aláírására jogosult Áron Csaba ügyvezető, 2428 Kisapostag, Petőfi Sándor utca 84. A könyvviteli szolgáltatást végző: Mérleg Számviteli Kft. Kuminka Zsuzsa, Regisztrációsszám: 192389 A társaság könyvvizsgálója: Székely Krisztina, MKVK 007257

  Általános kiegészítések
A Kiegészítő Melléklet a Kiss-Áron Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 2024 január 1-től 2024 december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült. Jogszabályi háttérként a beszámoló, ezen belül a kiegészítő melléklet összeállításában a többször módosított 2000. évi C számú Törvény a számvitelről, valamint az érvényben lévő adótörvények szolgáltak.

Tulajdonosi szerkezet
A vállalkozás tulajdonosai:

Név
Áron Csaba
Áron József
Áron Józsefné

A vállalkozás tevékenységének bemutatása
Ez a kiegészítő melléklet a társaság tevékenységeit TEÁOR'08 szerinti bontásban, az Adóhivatal felé történt bejelentés alapján, külön lapon tartalmazza. A társaság gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi tevékenységet folytat. A társaság árbevételét a piaci verseny valamint az állami beavatkozás miatt nyomott árak határolják be, míg eredményességét a monopolisztikus, sok esetben hatósági ár jellegű költségek veszélyeztetik.

  Számviteli politika

Számviteli politika célja, a számviteli alapelvek érvényesülése:
A társaság számviteli politikájának fő célja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben meghatározott előírásoknak a megbízható és valós kép kialakítása érdekében történő alkalmazása. A számviteli alapelvektől a cég eltérést nem tervez. A nyilvántartások vezetése és a beszámoló elkészítése a vállalkozás folytatása elvén alapul, az eszközök és a kötelezettségek értékelésénél az óvatosság elvének figyelembevételével jár el a társaság. A számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú, vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások a 2024. évi gazdálkodás során nem fordultak elő.

Könyvvezetés
A vállalkozás nem működtet elkülönült vezetői számvitelt: nem használja a 6-7. számlaosztályt, következésképpen „B” típusú, forgalmi költséges eredménykimutatást nem készít.

Könyvvezetés módja:	Kettős könyvvitel
Beszámoló formája:	Egyszerűsített éves beszámoló „A” változat
Eredménykimutatás:	Összköltség eljárással („A” típusú)

Könyvvezetés pénzneme és nyelve: A könyvek vezetése magyar forintban történik, a beszámolóban az adatok eltérő jelölés hiányában ezer forintban kerülnek feltüntetésre. A magyar számviteli szabályok szerint jelen számviteli beszámoló csak magyar nyelven került összeállításra. Ezen előírás alapján a magyar és az arról fordított idegen nyelvű szöveg eltérő értelmezése estén a magyar nyelvű szöveg az irányadó.

Mérlegkészítés időpontja:
A beszámoló a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, a tárgyévet vagy az előző éveket érintő gazdasági események, körülmények hatásait tartalmazza. Az üzleti év azonos a naptári évvel. Mérlegfordulónap: december 31. A mérlegkészítés időpontja általában legkésőbb a tárgyévet követő év március 1., rendkívüli körülmények által indokolt esetben a közzétételre nyitva álló határidőt megelőző nap. A jelenlegi, 2024 gazdasági évre: 2025. március 1.

 
Eszközök és Források értékelése

Az eszközök és források értékelésének általános szabályai
A mérlegben szereplő tételek értékének kiindulási alapja a bekerülési érték, tartalmát a számviteli törvény határozza meg. A mérlegben az eszközök és források könyv szerinti értéken szerepelnek, azaz bekerülési értéket az alábbiak módosítják:

• értékcsökkenés (terv szerinti és terven felüli)
• értékvesztés
• hitelezési veszteségként való leírás
• az árfolyam-különbözetek elszámolása

A vállalkozás nem él a piaci értéken való értékelés lehetőségével, továbbá nem alkalmazza a terven felüli értékcsökkenés, illetve az értékvesztés visszaírását. Ezen túlmenően a társaság nem él a valós értéken történő értékelés lehetőségével, elsősorban azért, mert a társaság gazdasági eseményei között nem számottevő a pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos gazdasági esemény. A külföldi pénznemben kifejezett tételek értékelése nyilvántartásba vételkor, mérleg-fordulónapon, pénzügyi teljesítésük napján MNB-középárfolyamon történik. Vállalkozásunk a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek árfolyamváltozásából eredő különbözetét év végén – összhangban a számviteli törvény módosításával – minden esetben elszámolja.

Készletek
A vásárolt készletek tényleges beszerzési áron szerepelnek a mérlegben, csökkentve a számviteli törvény szerint elszámolandó értékvesztés összegével. Az értékesítési céllal beszerzett árukészletet az éves beszámolóhoz tételesen leltározzuk. A fordulónappal mennyiségi felvétel készül, amely az utolsó beszerzési ár alkalmazásával kerül értékelésre. Az egyéb eszközökről, a kötelezettségekről folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetünk.

Leltározási szabályok
Az eszközök és források leltározása az eszközök és források leltárkészítési szabályzata szerint, az általános szabályoknak magfelelően történik, a leltározás szabályai az előző üzleti évhez képest nem változtak.

Pénzkezelési szabályok
A pénzkezelés a számviteli politikában előírt szabályok szerint történik, a pénzkezelés szabályai az előző üzleti évhez képest nem változtak.

Követelések
A követelések az adós által elismert összegben szerepelnek a könyvekben. Az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló pénzügyileg nem rendezett követeléseknél a mérlegkészítésig nem rendezett követelésekre értékvesztést számolunk el, amelynek meghatározásához a vevőket (adósokat) egyedileg minősítjük, a várható teljesítés, a vevő fizetési készsége alapján számoljuk el az értékvesztést.

A követelések minősítési szempontjai:
Kétes, ha a követelés kiegyenlítése az összeg és az időpont tekintetében bizonytalan. Behajthatatlan, ha elévült, vagy nincs kitől követelni (pl. az adós megszűnt), vagy ha a bírósági végrehajtás eredménytelen. Csőd, felszámolási eljárás esetén a követelés csak a megegyezés alapján az elengedett összeg erejéig minősül behajthatatlannak. Behajthatatlannak minősítjük és egyéb ráfordításként számoljuk el azokat a kisösszegű (100 ezer Ft alatti) követeléseket, ahol a költség haszon elv alapján többe kerülne a bírósági útra terelés, mint a várható megtérülés. Behajthatatlan továbbá az a követelés ahol felszámolás indult és a felszámoló nyilatkozata alapján nem várható megtérülés, valamint a végrehajtás eredménytelen volt.

  Amortizációs politika

Értékcsökkenési leírás elszámolása
Az évenként elszámolandó értékcsökkenés megtervezése – az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai és erkölcsi avulása, az egyéb körülmények és a tervezett maradványérték figyelembevételével – általában az eszköz bekerülési (bruttó) értékének arányában történik. Az értékcsökkenési leírás elszámolása időarányosan (lineáris leírási módszerrel) történik. Az egyes eszközöknél alkalmazott leírási kulcsok az eszköz várható élettartama alapján kerülnek meghatározásra. Az értékcsökkenés alapja az eredeti bruttó érték, az elszámolás pedig a használatba vétel napjától napra történik. A maximálisan elszámolható értékcsökkenés összege az eredeti bruttó érték és a maradványérték különbözete. Nem számolunk a maradványértékkel, ha az nem jelentős, vagyis a használati idő végén az eszköz várható forgalmi értéke nem éri el az egy évi értékcsökkenés értékét.

Értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága
Az értékcsökkenési leírás elszámolása – mind a főkönyvben, mind a kapcsolódó analitikában – üzleti évenként négy alkalommal, a negyedév utolsó napján történik, kivéve a kivezetett eszközök terv szerinti törtévi értékcsökkenését, mely kivezetéskor elszámolásra kerül. Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolása az azt megalapozó eseménnyel egyidejűleg vagy a fordulónapi értékelés keretében történik.

Kis értékű eszközök értékcsökkenési leírása
A 200 ezer forint alatti egyedi bekerülési értékkel bíró vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolásra kerül. Esetükben értékcsökkenési leírást tervezni nem kell.

  Az eredménykimutatás és a mérleg elemzése
Az 1-3 melléklet mutatószámai segítségével külön magyarázat nélkül könnyedén összehasonlítható a tárgyév és az előző év gazdálkodása. A táblázatokban összegszerű és százalékos adatok találhatók. Mindegyik kiértékelő tábla rendelkezik egy fő sorral, amelyhez a többi sor értékadatainak mind a tárgyév, mind az előző év oszlopában százalékos összehasonlítások tartoznak. A táblák utolsó oszlopa a tárgyév sorait az előző évi bázissal hasonlítja össze.

Az eredmény és a jövedelmezőség alakulása
Az 1. számú melléklet az eredmény főbb összetevőit emeli ki, majd keletkezésüket elemzi. Az eredményt meghatározó bevételek tartalmazzák az összes bevételi kategóriát. Ezek: az árbevétel, mint a főtevékenység bevétele, az egyéb bevétel, mely mögött állhat eszközértékesítés, késedelmi kamatbevétel, esetleg visszautalt illetékbevétel. A pénzügyi műveletek bevételei a vállalkozás pénzeszközeinek forgatásából képződött bevételt és az átváltási árfolyamnyereséget tartalmazhatja. Egyéb ráfordítás általában a helyi és egyéb központi adók, járulékok és felügyeleti díjak, az előírt energiamegtakarítási kötelezettségből adódó ráfordítások, leltárkülönbözetek, térítés nélküli átadások és a kerekítési különbözet elszámolásából keletkezik. A pénzügyi műveletek ráfordítása lízingdíjak kamatát és az átváltási árfolyam veszteséget tartalmazhatja. A bevételek összegéből levont költségek és ráfordítások után megmaradó pénz az, ami a társaságnak a beszámolási időszak alatt az üzletmenettel kapcsolatos szokásos, felmerült költségeit és kiadásait lenne hivatott fedezni. A különbözet adja az adózás előtti eredményt. A táblázatból ránézésre el lehet dönteni, hogy arányaiban az anyagjellegű, vagy a személyi jellegű ráfordítás jelent-e eredményt meghatározó költségtételt.

Költségszerkezet alakulása
A 2. számú melléklet az egyéb, a pénzügyi, és a rendkívüli tényezőktől megtisztítva, a szokásos üzletmenettel kapcsolatos bevételeket méri össze az üzemi (üzleti) tevékenység költségeivel, és az üzemi (üzleti) tevékenység eredményével.

A társaság vagyoni, pénzügyi helyzete
A 3. számú melléklet tartalmazza a forgási időtartamokat napokban, továbbá a pénzügyi helyzet rövid távú mutatói mellett a vagyoni helyzet, a tőkeszerkezet, és a jövedelmezőség mutatóit is.

Az összehasonlító táblázatok online elérhetősége: xc.hu/11119353

Összefoglaló

2024.12.31. beszámoló fő sorai	Ezer Ft
Jegyzett tőke	3 000
Saját tőke	287 386
Adózás előtti eredmény (nyereség)	166 825
Adófizetési kötelezettség	14 637
Adózott eredmény (nyereség)	152 188
Osztalékfizetési javaslat	152 188

 

Eszközök, források összértékének alakulása
Az 1. számú melléklet lap alja tartalmazza. Ezeket a mutatókat a szakirodalomban külön nevesíteni szokták. A Mérlegfőösszeg százalékában kimutatott Saját tőke a Tőkeerősség mutatója, a Kötelezettségek hányadát pedig Idegen tőke aránya mutatószámnak nevezik.
Befektetett pénzügyi eszközzel a vállalkozás nem rendelkezik.

Az eredménytartalék alakulása
Nyitóegyenleg: 0 ezer Ft
Növekedés 2023. évi eredményből: +402.198 ezer Ft
Felhasználva osztalékfizetésre: -270.000 ezer Ft
Záró egyenleg: 132.198 ezer Ft

Értékpapírok
A mérlegben értékpapír nem szerepel. A társaság nem rendelkezik vissza vásárolt részvénnyel, üzletrésszel, valamint  visszaváltható részvénnyel.

Forgóeszközök 2024. december 31. záró értéke

Forgóeszközök részletezése	ezer Ft
B. Forgóeszközök összesen	319 237
III. KÉSZLETEK	210 005
1. Anyagok
2. Befejezetlen termelés és félkész termékek
3. Növendék-, hízó és egyéb állatok
4. Késztermékek
5. Áruk	56 968
6. Készletekre adott előlegek	153 037
III. KÖVETELÉSEK	56 406
1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők)	1 7 239
2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
3. Követelések jelentős mértékeben tulajdonolt vállalkozással szemben
4. Követelések egyéb részesedési viszonyú vállalkozással szemben
5. Váltókövetelések
6. Egyéb követelések	39 167
7. Követelések értékelési különbözete
8. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
III. ÉRTÉKPAPÍROK
1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban
2. Jelentős tulajdoni részesedés
3. Egyéb részesedés
4. Saját részvények, saját üzletrészek
5. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
6. Értékpapírok értékelési különbözete
IV. PÉNZESZKÖZÖK	52 826
1. Pénztár, csekkek	7 074
2. Bankbetétek	45 752

Forgóeszközökre vonatkozó kiegészítések:
Az áruk és a forgóeszközök közötti készletekről a tételes leltárfelvételre december 30.-án került sor. A pénzeszközök könyv szerinti értéken szerepelnek a mérlegben. A beszámolóban lévő pénzeszközök a bankszámla 2024. év utolsó banki kivonatán szereplő összeggel, a pénztár a tényleges pénzkészlettel egyező értékkel került a mérlegbe.

 

Aktív időbeli elhatárolások
A mérleg fordulónapja után esedékes olyan bevételek, amelyek a mérleggel lezárt időszakkal számolandók el, a lezárt időszakot illetik meg, illetve olyan költségek, amelyek nem a tárgyév, hanem a következő évek gazdálkodását érintik.

Passzív időbeli elhatárolások
A mérleg fordulónapja előtt elszámolt olyan költségek, ráfordítások, amelyekből csak a következő évben lesz tényleges pénzkiadás.

Céltartalékok képzése
A vállalkozás a számviteli törvény 41. §.1. bekezdésében meghatározott esetekben képez céltartalékot az adózás előtti eredmény terhére az egyéb ráfordítások között.

Követelések, kötelezettségek
Bekerülési értéken kerültek a mérlegbe. A határidőn túli követelések mérlegkészítésig kiegyenlítésre kerültek. Kétes kintlévőség nem volt.

EGYÉB KÖVETELÉSEK	ezer Ft
Társasági adó túlfizetés	9542
Áfa túlfizetés	5114
Kiskereskedelmi adó túlfizetés	15246
Egyéb adó túlfizetések	25
Szolgáltatásra adott előleg	116
Később levonható és pénzforgalmi áfa	607
Bankkártya elszámolás	4895
Helyi adó túlfizetések	3622

EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK	ezer Ft
Személyi jövedelem adó	1325
Foglalkoztatottakkal szembeni tartozás	2264
NAV önellenőrzési pótlék	51
NAV levont TB járulékok fizetési kötelezettsége	521
Vízkészlet járulék fizetési kötelezettsége	65
SZOCHO fizetési kötelezettségek	682
Élelmiszerlánc felügyeleti díj	10
Cégautó adó	17
Később fizetendő áfa	43
Tulajdonosokkal szembeni kötelezettség	233145
Egyéb kötelezettség	49

 
Általános előírások, kiegészítések

Alkalmazott értékelési eljárások:

• a követelések az eredeti számlázott értéken kerültek kimutatásra
• a társaság bankbetétjének számlakivonattal történő egyeztetése megtörtént;
• időbeli elhatárolások egyeztetése megtörtént
• a kötelezettségek a beérkezett számlák szerinti értéken kerültek kimutatásra;
• A számviteli eljárásban bekövetkezett változások: a társaságnak az év során valamennyi tétele az előző évvel összehasonlítható, össze nem hasonlítható adat, tételátrendezések nem voltak.

Tételes előírások, kiegészítések

Mérleghez kapcsolódó kiegészítések:
Környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközökkel, veszélyes hulladékkal nem rendelkezik a cég. 2024 évben nincs olyan tétel ahol a kötelezettség ( kötvénykibocsátás miatti tartozás, egyéb kötelezettség, vagy váltótartozás) visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél. Céltartalék képzés, illetve felhasználás a tárgyévben nem volt.

Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések
A beszámolási időszakban elszámolt értékelési különbözet és értékvesztés elszámolása nem fordult elő. Kivételes nagyságú és előfordulású bevételek és ráfordítások a tárgyévben nem fordultak elő.

Kiskereskedelmi tevékenységünk árrése az alábbiak szerint alakult:
Értékesítés árbevétele: 2.811.821 e Ft Eladott áruk beszerzési ára: 2.434.201 e Ft
Árrés összege: 377.620 e Ft Árrés az árbevétel %-ában: 13,43 %
Mind a forgalomcsökkenés, mind az árrésszint csökkenése negatívan hatott az eredményre: a forgalom csökkenése 62 mill. Ft-tal az árrésszínt csökkenés pedig 49 millió Ft-tal csökkentette az eredményt.

Tájékoztató kiegészítések:
A tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszáma 9 fő, melyből 6 fő fizikai állományú.
A személyi ráfordítások a következők szerint alakultak:

Megnevezés	Szellemi	Fizikai	Összes eFt
Bérköltség	22942	26030	48972
Bérjárulékok	959	2853	3812
Személyi jellegű egyéb kifizetések	81	184	265
SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK:	23982	29067	53049

Az ügyvezetők díjazásban részesültek. A munkaviszonyban ellátott ügyvezető bérköltsége 15568 ezer forint.
Az üzletvezetés előleget, kölcsönt nem kapott.

 
Társasági adóalapot módosító tételek

Adózás előtti eredményt növelő tételek

	ezer Ft
Számviteli törvény szerinti értékcsökkenés és kivezetett érték	58613
Egyszerűsített foglalkoztatás ért.hat feletti része	54
kapcsolt váll.-nak adott kölcsön fel nem számított kamata	419
Összesen	59086

Adózás előtti eredményt csökkentő tételek

	ezer Ft
Adótörvény szerinti értékcsökkenés és nyilvántartás szerinti érték	54520
Összesen	54520

Társasági adó levezetése:

Mérlegen kívüli tételek: 
1. Függő kötelezettségek nem terhelik a társaságot.
2. Jövőbeni kötelezettségek sem terhelik a társaságot.
3. Öt évnél hosszabb futamidejű kötelezettség nem terheli a társaságot.
4. Zálogjoggal biztosított kötelezettsége a társaságnak nincsen.

A beszámoló elkészítéséért felelős
A beszámoló elkészítésével megbízott személy az előírt mérlegképes könyvelői képesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik.
A beszámolót készítette: Kuminka Zsuzsa regisztrációs száma: 192389