Magyar nyelvű eredménykimutatás és mérleg internetes kitöltő szoftver, menüsorral.
Magyar nyelvű online alkalmazás a privát közzétételi beszámolók megtekintéséhez
Angol nyelvű online alkalmazás a privát közzétételi beszámolók megtekintéséhez
Német nyelvű online alkalmazás a privát közzétételi beszámolók megtekintéséhez
11119353 adószámhoz tartozó html és pdf dokumentumok: kiegészítő melléklet, taggyűlési határozat, könyvvizsgálói vélemény, mérleg, eredménykimutatás
ide kattintva a jelenlegi dokumentum a google fordító fejléce nélkül jeleníthető meg, tehát kinyomtathatóvá tehető
Ide kattintva kinyomtathatja ezt az oldalt, ahol a nyomtatás történhet papírra, vagy pdf printerre
Ide kattintva a Google fordító segítségével a jelenlegi dokumentum angol nyelven jeleníthető meg, ahol további nyelvek közül lehet választani
A dokumenum megjelenítése gépi fordítás nélkül, az eredeti nyelven. Kattintson a jobb oldali egérgombbal, és válassza a megnyitás új ablakban lehetőséget.
| A társaság neve: | Kiss-Áron Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság |
| Rövid cégnév: | — |
| Székhelye: | 2428 Kisapostag 052/10/A.hrsz. |
| Telephelyek: | — |
| Cégjegyzék-szám: | 07-09-004250 |
| Illetékes cégbíróság: | Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága |
| Bejegyzés kelte: | 1996.12.18. |
| KSH-szám: | 11119353-4730-113-07 |
| Gazdálkodási forma: | Korlátolt felelősségű társaság |
| Főtevékenység: | Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem |
| Adószám: | 11119353-2-07 |
| Adózási információk: | A társaság az általános forgalmi adó alanya. Az eredménykimutatásban nettó összegek szerepelnek, a tevékenységhez köthető bevételek és ráfordítások általános forgalmi adót nem tartalmazhatnak. Az ÁFA elszámolása mérlegszámlákon történik. A társaság a társasági adó alanya. |
|
Könyvvizsgálat: |
A vállalkozás a számviteli törvény alapján könyvvizsgálatra kötelezett. A társaság könyvvizsgálója: Székely Krisztina, MKVK 007257 |
|
Személyes adatok: |
A beszámoló aláírására jogosult Áron Csaba ügyvezető, 2428 Kisapostag, Petőfi Sándor utca 84. A könyvviteli szolgáltatást végző: Mérleg Számviteli Kft. Kuminka Zsuzsa, Regisztrációsszám: 192389 |
Tulajdonosi szerkezet
A vállalkozás tulajdonosai:
| Név |
|---|
| Áron Csaba |
| Áron József |
| Áron Józsefné |
A vállalkozás tevékenységének bemutatása
Ez a kiegészítő melléklet a társaság tevékenységeit TEÁOR'08 szerinti
bontásban, az Adóhivatal felé történt
bejelentés alapján, külön lapon tartalmazza.
A társaság gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi tevékenységet folytat.
A társaság árbevételét a piaci verseny valamint az állami beavatkozás
miatt nyomott árak határolják be, míg eredményességét a
monopolisztikus, sok esetben hatósági ár jellegű költségek
veszélyeztetik.
Számviteli politika célja, a számviteli alapelvek érvényesülése:
A társaság számviteli politikájának fő célja a számvitelről szóló
2000. évi C. törvényben meghatározott előírásoknak a megbízható és valós kép kialakítása érdekében történő alkalmazása.
A számviteli alapelvektől a cég eltérést nem tervez. A nyilvántartások vezetése és a beszámoló elkészítése a
vállalkozás folytatása elvén alapul, az eszközök és a kötelezettségek értékelésénél az óvatosság elvének
figyelembevételével jár el a társaság.
A számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú, vagy előfordulású bevételek,
költségek és ráfordítások a 2025. évi gazdálkodás során nem fordultak elő.
Könyvvezetés
A vállalkozás nem működtet elkülönült vezetői számvitelt:
nem használja a 6-7. számlaosztályt, következésképpen „B” típusú,
forgalmi költséges eredménykimutatást nem készít.
| Könyvvezetés módja: | Kettős könyvvitel |
| Beszámoló formája: | Egyszerűsített éves beszámoló „A” változat |
| Eredménykimutatás: | Összköltség eljárással („A” típusú) |
Mérlegkészítés időpontja:
A beszámoló a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, a tárgyévet vagy az előző éveket érintő gazdasági események,
körülmények hatásait tartalmazza.
Az üzleti év azonos a naptári évvel. Mérlegfordulónap: december 31.
A mérlegkészítés időpontja általában legkésőbb a tárgyévet követő év március 1.,
rendkívüli körülmények által indokolt esetben a közzétételre nyitva álló határidőt megelőző nap.
A jelenlegi, 2025 gazdasági évre: 2026. március 1.
Az eszközök és források értékelésének általános szabályai
A mérlegben szereplő tételek értékének kiindulási alapja a bekerülési érték, tartalmát a
számviteli törvény határozza meg. A mérlegben az eszközök és források könyv szerinti
értéken szerepelnek, azaz bekerülési értéket az alábbiak módosítják:
A vállalkozás nem él a piaci értéken való értékelés lehetőségével, továbbá nem alkalmazza a
terven felüli értékcsökkenés, illetve az értékvesztés visszaírását. Ezen túlmenően a társaság
nem él a valós értéken történő értékelés lehetőségével, elsősorban azért, mert a társaság gazdasági
eseményei között nem számottevő a pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos gazdasági
esemény. A külföldi pénznemben kifejezett tételek értékelése nyilvántartásba vételkor,
mérleg-fordulónapon, pénzügyi teljesítésük napján
MNB-középárfolyamon történik. Vállalkozásunk
a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek
árfolyamváltozásából eredő különbözetét év végén –
összhangban a számviteli törvény módosításával – minden
esetben elszámolja.
Készletek
A vásárolt készletek tényleges beszerzési áron szerepelnek a mérlegben,
csökkentve a
számviteli törvény szerint elszámolandó értékvesztés összegével. Az
értékesítési céllal beszerzett árukészletet az éves beszámolóhoz
tételesen leltározzuk. A fordulónappal mennyiségi felvétel készül, amely
az utolsó beszerzési ár alkalmazásával kerül értékelésre. Az egyéb
eszközökről, a kötelezettségekről folyamatos mennyiségi nyilvántartást
vezetünk.
Leltározási szabályok
Az eszközök és források leltározása az eszközök és források leltárkészítési szabályzata szerint, az
általános szabályoknak magfelelően történik, a leltározás szabályai az előző üzleti évhez képest nem
változtak.
Pénzkezelési szabályok
A pénzkezelés a számviteli politikában előírt szabályok szerint történik, a pénzkezelés szabályai az
előző üzleti évhez képest nem változtak.
Követelések
A követelések az adós által elismert összegben szerepelnek a könyvekben. Az üzleti év
mérlegfordulónapján fennálló pénzügyileg nem rendezett követeléseknél a
mérlegkészítésig nem rendezett követelésekre értékvesztést
számolunk el, amelynek meghatározásához a vevőket (adósokat)
egyedileg minősítjük, a várható teljesítés, a vevő fizetési
készsége alapján számoljuk el az értékvesztést.
A követelések minősítési szempontjai:
Kétes, ha a követelés kiegyenlítése az összeg és az időpont tekintetében bizonytalan.
Behajthatatlan, ha elévült, vagy nincs kitől követelni (pl. az adós megszűnt), vagy ha a bírósági végrehajtás eredménytelen. Csőd, felszámolási eljárás esetén a követelés csak a megegyezés alapján az elengedett összeg erejéig minősül behajthatatlannak. Behajthatatlannak minősítjük és egyéb ráfordításként számoljuk el azokat a kisösszegű (100 ezer Ft alatti) követeléseket, ahol a költség haszon elv alapján többe kerülne a bírósági útra terelés, mint a várható megtérülés. Behajthatatlan továbbá az a követelés ahol felszámolás indult és a felszámoló nyilatkozata alapján nem várható megtérülés, valamint a végrehajtás eredménytelen volt.
Jelentős hiba meghatározása:
Társaságunk az ellenőrzés, az önellenőrzés során megállapított az előző év ill. évek éves beszámolójában elkövetett "jelentősebb" összegű hibának tekinti azokat a hibákat, amelyek kihatása a saját tőkére összességében eléri a helyesbítésre szoruló év mérleg főösszegének 2 %-át, illetve - ha a mérleg főösszeg 2 %-a nem éri el az 1 milliót Ft-ot - akkor az 1 millió Ft-ot.
Lényeges hiba meghatározása:
A számviteli elszámolás szempontjából társaságunk "lényeges"-nek minősíti azt a jelentősebb összegű hibát, amelynek a saját tőkére gyakorolt hatása eléri a helyesbítésre szoruló év saját tőkéjének 20 %-át.
Jelentősnek minősülő tételek:
a Mérlegben a mérleg főösszeg 20 %-a. Eredménykimutatásban az árbevétel 10 %-a.
Kivételes nagyságúnak minősül
a nem rendszeresen előforduló bevétel, költség, ráfordítás, ha a saját tőkéhez viszonyított aránya meghaladja a 30 %-ot.
Értékcsökkenési leírás elszámolása
Az évenként elszámolandó értékcsökkenés megtervezése – az egyedi eszköz várható használata,
ebből adódó élettartama, fizikai és erkölcsi avulása, az egyéb körülmények és a tervezett
maradványérték figyelembevételével – általában az eszköz bekerülési (bruttó) értékének arányában
történik. Az értékcsökkenési leírás elszámolása időarányosan (lineáris leírási módszerrel) történik. Az egyes eszközöknél alkalmazott leírási kulcsok az eszköz várható élettartama alapján kerülnek meghatározásra. Az értékcsökkenés alapja az eredeti bruttó érték, az elszámolás pedig a használatba vétel napjától napra történik. A maximálisan elszámolható értékcsökkenés összege az eredeti bruttó érték és a maradványérték különbözete. Nem számolunk a maradványértékkel, ha az nem jelentős, vagyis a használati idő végén az eszköz várható forgalmi értéke nem éri el az egy évi értékcsökkenés értékét.
Értékcsökkenés elszámolásának gyakoriságaAz értékcsökkenési leírás elszámolása – mind a főkönyvben, mind a kapcsolódó analitikában – üzleti évenként négy alkalommal, a negyedév utolsó napján történik, kivéve a kivezetett eszközök terv szerinti törtévi értékcsökkenését, mely kivezetéskor elszámolásra kerül. Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolása az azt megalapozó eseménnyel egyidejűleg vagy a fordulónapi értékelés keretében történik.
Kis értékű eszközök értékcsökkenési leírása
A 200 ezer forint alatti egyedi bekerülési értékkel bíró vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi
eszközök bekerülési értéke a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben
elszámolásra kerül. Esetükben értékcsökkenési leírást tervezni nem kell.
Az eredmény és a jövedelmezőség alakulása
Az 1. számú melléklet az eredmény főbb összetevőit emeli ki, majd keletkezésüket elemzi.
Az eredményt meghatározó bevételek tartalmazzák az összes bevételi kategóriát.
Ezek: az árbevétel, mint a főtevékenység bevétele, az egyéb bevétel, mely mögött állhat eszközértékesítés,
késedelmi kamatbevétel, esetleg visszautalt illetékbevétel. A pénzügyi műveletek bevételei a vállalkozás pénzeszközeinek forgatásából képződött bevételt és az átváltási árfolyamnyereséget tartalmazhatja. Egyéb ráfordítás általában a helyi és egyéb központi adók, járulékok és felügyeleti díjak, az előírt energiamegtakarítási kötelezettségből adódó ráfordítások, leltárkülönbözetek, térítés nélküli átadások és a kerekítési különbözet elszámolásából keletkezik. A pénzügyi műveletek ráfordítása lízingdíjak kamatát és az átváltási árfolyam veszteséget tartalmazhatja. A bevételek összegéből levont költségek és ráfordítások után megmaradó pénz az, ami a társaságnak a beszámolási időszak alatt az üzletmenettel kapcsolatos szokásos, felmerült költségeit és kiadásait lenne hivatott fedezni. A különbözet adja az adózás előtti eredményt. A táblázatból ránézésre el lehet dönteni, hogy arányaiban az anyagjellegű, vagy a személyi jellegű ráfordítás jelent-e eredményt meghatározó költségtételt.
Költségszerkezet alakulása
A 2. számú melléklet az egyéb, a pénzügyi, és a rendkívüli tényezőktől megtisztítva,
a szokásos üzletmenettel kapcsolatos bevételeket méri össze az üzemi (üzleti) tevékenység költségeivel,
és az üzemi (üzleti) tevékenység eredményével.
A társaság vagyoni, pénzügyi helyzete
A 3. számú melléklet tartalmazza a forgási időtartamokat napokban, továbbá
a pénzügyi helyzet rövid távú mutatói mellett a vagyoni helyzet, a tőkeszerkezet, és a jövedelmezőség mutatóit is.
Az összehasonlító táblázatok online elérhetősége: xc.hu/11119353
Összefoglaló
| 2025.12.31. beszámoló fő sorai |
Ezer Ft |
|---|---|
| Jegyzett tőke | 3 000 |
| Saját tőke | 255 679 |
| Adózás előtti eredmény (nyereség) | 132 033 |
| Adófizetési kötelezettség | 11 552 |
| Adózott eredmény (nyereség) | 120 481 |
| Osztalékfizetési javaslat | 150 000 |
Eszközök, források összértékének alakulása
Az 1. számú melléklet lap alja tartalmazza. Ezeket a mutatókat a szakirodalomban külön nevesíteni szokták.
A Mérlegfőösszeg százalékában kimutatott Saját tőke a Tőkeerősség mutatója,
a Kötelezettségek hányadát pedig Idegen tőke aránya mutatószámnak nevezik.
Befektetett pénzügyi eszközzel a vállalkozás nem rendelkezik.
Forgóeszközök 2025. december 31. záró értéke
| Forgóeszközök részletezése |
ezer Ft |
|---|---|
| B. Forgóeszközök összesen |
225732 |
| III. KÉSZLETEK |
181065 |
| 1. Anyagok | |
| 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek | |
| 3. Növendék-, hízó és egyéb állatok | |
| 4. Késztermékek | |
| 5. Áruk | 27423 |
| 6. Készletekre adott előlegek | 153642 |
| III. KÖVETELÉSEK |
34999 |
| 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők) | 13735 |
| 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben | |
| 3. Követelések jelentős mértékeben tulajdonolt vállalkozással szemben | |
| 4. Követelések egyéb részesedési viszonyú vállalkozással szemben | |
| 5. Váltókövetelések | |
| 6. Egyéb követelések | 21264 |
| 7. Követelések értékelési különbözete | |
| 8. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete | |
| III. ÉRTÉKPAPÍROK |
0 |
| 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban | |
| 2. Jelentős tulajdoni részesedés | |
| 3. Egyéb részesedés | |
| 4. Saját részvények, saját üzletrészek | |
| 5. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok | |
| 6. Értékpapírok értékelési különbözete | |
| IV. PÉNZESZKÖZÖK |
9668 |
| 1. Pénztár, csekkek | 2636 |
| 2. Bankbetétek | 7032 |
Forgóeszközökre vonatkozó kiegészítések:
Az áruk és a forgóeszközök közötti készletekről a tételes leltárfelvételre december 30.-án került sor.
A pénzeszközök könyv szerinti értéken szerepelnek a mérlegben. A beszámolóban lévő pénzeszközök a bankszámla
2025. év utolsó banki kivonatán szereplő összeggel,
a pénztár a tényleges pénzkészlettel egyező értékkel került a mérlegbe.
Aktív időbeli elhatárolások
A mérleg fordulónapja után esedékes olyan bevételek, amelyek a mérleggel lezárt időszakkal
számolandók el, a lezárt időszakot illetik meg, illetve olyan költségek, amelyek nem a tárgyév, hanem a következő évek gazdálkodását érintik.
Passzív időbeli elhatárolások
A mérleg fordulónapja előtt elszámolt olyan költségek, ráfordítások, amelyekből csak a következő évben
lesz tényleges pénzkiadás.
Céltartalékok képzése
A vállalkozás a számviteli törvény 41. §.1. bekezdésében meghatározott esetekben képez
céltartalékot az adózás előtti eredmény terhére az egyéb ráfordítások között.
Követelések, kötelezettségek
Bekerülési értéken kerültek a mérlegbe. A határidőn túli követelések mérlegkészítésig
kiegyenlítésre kerültek. Kétes kintlévőség nem volt.
| EGYÉB KÖVETELÉSEK | ezer Ft |
|---|
| Társasági adó túlfizetés | 15471 |
| Szállító túlfizetések | 5 |
| Szolgáltatásra adott előleg | 41 |
| Később levonható és pénzforgalmi áfa | 345 |
| Bankkártya elszámolás | 2680 |
| Helyi adó túlfizetések | 2722 |
| EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK | ezer Ft |
|---|---|
| Személyi jövedelem adó | 1544 |
| Cégautó adó fizetési kötelezettség | 125 |
| Foglalkoztatottakkal szembeni tartozás | 3908 |
| Tulajdonosokkal szembeni kötelezettség | 236488 |
| SZOCHO fizetési kötelezettsége | 347 |
| Vízkészlet járulékok fizetési kötelezettsége | 130 |
| Élelmiszerlánc felügyeleti díj fizetési kötelezettsége | 10 |
| TB járulék fizetési kötelezettsége | 511 |
| EFO fizetési kötelezettségek | 75 |
| Áfa fizetési kötelezettség | 16230 |
| Kiskereskedelmi adó fizetési kötelezettség | 52893 |
| Táppénz hozzájárulás fizetési kötelezettség | 106 |
Alkalmazott értékelési eljárások:
Mérleghez kapcsolódó kiegészítések:
Környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközökkel, veszélyes hulladékkal nem
rendelkezik a cég.
2025 évben nincs olyan tétel ahol a kötelezettség ( kötvénykibocsátás miatti tartozás, egyéb
kötelezettség, vagy váltótartozás) visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél.
Céltartalék képzés, illetve felhasználás a tárgyévben nem volt.
Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések
A beszámolási időszakban elszámolt értékelési különbözet és értékvesztés elszámolása nem
fordult elő.
A számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú, vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások a 2025. évi gazdálkodás során nem fordultak elő.
Kiskereskedelmi tevékenységünk árrése az alábbiak szerint alakult:
Értékesítés árbevétele: 2.469.406 e Ft Eladott áruk beszerzési ára: 2.088.890 e Ft
Árrés összege: 380.516 e Ft Árrés az árbevétel %-ában: 15,41 %
A forgalomcsökkenés negatívan, míg az árrésszint emelkedése pozitívan hatott az eredményre.
| Megnevezés | Szellemi | Fizikai | Összes Ft |
|---|---|---|---|
| Bérköltség | 26936 | 25922 | 52858 |
| Bérjárulékok | 726 | 3370 | 4096 |
| Személyi jellegű egyéb kifizetések | 77 | 357 | 434 |
| SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK: | 27739 | 29649 | 57388 |
Az ügyvezetők egy része díjazásban nem részesült. A munkaviszonyban ellátott ügyvezető bérköltsége 23 756 ezer forint.
Az üzletvezetés előleget, kölcsönt nem kapott.
Adózás előtti eredményt növelő tételek
| ezer Ft | |
|---|---|
| Számviteli törvény szerinti értékcsökkenés és kivezetett érték | 13031 |
| Egyéb | 8 |
| Összesen | 13039 |
Adózás előtti eredményt csökkentő tételek
| ezer Ft | |
|---|---|
| Adótörvény szerinti értékcsökkenés és nyilvántartás szerinti érték | 13051 |
| Látványcsapatsport támogatás miatti adójóváírás | 254 |
| Összesen | 13305 |
Társasági adó levezetése:
| Adózás előtti eredmény: | 132033 eFt |
| Adóalap: | 131767 eFt |
| Számított társasági adó 9%: | 11859 eFt |
| Kisvállalkozói kamatkedvezmény (lízing kamat): | 307 eFt |
| Fizetendő társasági adó 2025. évre: | 11552 eFt |
A vezető tisztségviselőknek a tárgyévben adott előleg nem volt.
A társaságnál nem működik igazgatóság.
A társaságnál nem működik felügyelő bizottság.
A társaságnak a tárgyévben nem volt olyan kapcsolt felekkel bonyolított ügylete, amely lényeges lett volna, és nem a szokásos piaci feltételek között valósult meg. A társaságnak kapcsolt vállalkozással szemben a Szt.-ben nevesített követelése: 1 344 e Ft, tartozása pedig 978 e Ft volt.
A beszámoló elkészítéséért felelős
A beszámoló elkészítésével megbízott személy az előírt mérlegképes könyvelői képesítéssel
és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik.
A beszámolót készítette: Kuminka Zsuzsa, regisztrációs száma: 192389