Mérlegkészítés időpontja: 
A beszámoló a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, a tárgyévet vagy az előző éveket érintő gazdasági események, körülmények hatásait tartalmazza. Az üzleti év azonos a naptári évvel. Mérlegfordulónap: december 31. A mérlegkészítés időpontja általában legkésőbb a tárgyévet követő év április 30, rendkívüli körülmények által indokolt esetben a közzétételre nyitva álló határidőt megelőző nap. A jelenlegi, 2017 gazdasági évre: 2018. április 30.  

Az eszközök és források értékelésének általános szabályai
A mérlegben szereplő tételek értékének kiindulási alapja a bekerülési érték, tartalmát a számviteli törvény határozza meg. A mérlegben az eszközök és források könyv szerinti értéken szerepelnek, bekerülési értéket az alábbiak módosítják:

• értékcsökkenés (terv szerinti és terven felüli)
• értékvesztés
• hitelezési veszteségként való leírás
• az árfolyam-különbözetek elszámolása
  
  A vállalkozás nem élt a piaci értéken való értékelés lehetőségével. Nem alkalmazta a terven felüli értékcsökkenés, illetve az értékvesztés visszaírását. A társaság nem élt a valós értéken történő értékelés lehetőségével.

Készletek

A vásárolt készletek tényleges beszerzési áron szerepelnek a mérlegben, csökkentve a számviteli törvény szerint elszámolandó értékvesztés összegével. A saját termelésű készletek értékelése szűkített önköltségi áron történik.

Leltározási szabályok
Az eszközök és források leltározása az eszközök és források leltárkészítési szabályzata szerint, az általános szabályoknak magfelelően történik, a leltározás szabályai az előző üzleti évhez képest nem változtak.

Pénzkezelési szabályok
A pénzkezelés a számviteli politikában előírt szabályok szerint történik, a pénzkezelés szabályai az előző üzleti évhez képest nem változtak.

Követelések
A követelések az adós által elismert összegben szerepelnek a könyvekben. Az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló pénzügyileg nem rendezett követelések, mérlegzárásig rendezettek. 
A követelések minősítési szempontjai:
Kétes, ha a követelés kiegyenlítése az összeg és az időpont tekintetében bizonytalan. Behajthatatlan, ha elévült, vagy nincs kitől követelni (pl. az adós megszűnt), vagy ha a bírósági végrehajtás eredménytelen. Csőd, felszámolási eljárás esetén a követelés csak a megegyezés alapján az elengedett összeg erejéig minősül behajthatatlannak.

Ezen értékelésekre nem volt szükség a 2017-es évben.

Értékcsökkenési leírás elszámolása
Az évenként elszámolandó értékcsökkenés – az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai és erkölcsi avulása, az egyéb körülmények és a tervezett maradványérték figyelembevételével – az eszköz bekerülési (bruttó) értékének arányában történik. Az értékcsökkenési leírás elszámolása időarányosan (lineáris leírási módszerrel) történik. Az egyes eszközöknél alkalmazott leírási kulcsok megegyeznek a társasági adótörvény által elfogadott kulcsokkal, ha az összhangban van az adott eszköz tényleges elhasználódásával.

Értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága
Az értékcsökkenési leírás elszámolása – mind a főkönyvben, mind a kapcsolódó analitikában – üzleti évenként egy alkalommal történik, kivéve a kivezetett eszközök terv szerinti törtévi értékcsökkenését, mely kivezetéskor elszámolásra kerül. Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolása az azt megalapozó eseménnyel egyidejűleg vagy a fordulónapi értékelés keretében történik.

Kis értékű eszközök értékcsökkenési leírása
A 100 ezer forint alatti egyedi bekerülési értékkel bíró vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolásra kerül. Esetükben értékcsökkenési leírást tervezni nem kell. 

Az eredmény és a jövedelmezőség alakulása
Az 1. számú melléklet az eredmény főbb összetevőit emeli ki, majd keletkezésüket elemzi. Az eredményt meghatározó bevételek tartalmazzák az összes bevételi kategóriát. Ezek: az árbevétel, mint a főtevékenység bevétele, az egyéb bevétel, mely mögött állhat eszközértékesítés, késedelmi kamatbevétel, esetleg visszautalt illetékbevétel. A pénzügyi műveletek bevételei a vállalkozás pénzeszközeinek forgatásából képződött bevételt, míg a rendkívüli bevétel az eseti jellegű, csak ebben az egyetlen tárgyévben előforduló bevételeket tartalmazhatja. Egyéb ráfordítás általában az iparűzési adó, és a kerekítési különbözet elszámolásából keletkezik. A pénzügyi műveletek ráfordítása átváltási árfolyam veszteség, míg a rendkívüli ráfordítások az eseti kiadásokat jelentik. A bevételek összegéből levont költségek és ráfordítások után megmaradó pénz az, ami a társaságnak a beszámolási időszak alatt az üzletmenettel kapcsolatos szokásos, felmerült költségeit és kiadásait lenne hivatott fedezni. A különbözet adja az adózás előtti eredményt. A táblázat segít eldönteni, hogy arányaiban az anyagjellegű, vagy a személyi jellegű ráfordítás jelent-e eredményt meghatározó költségtételt. 

 Költségszerkezet alakulása

A 2. számú melléklet az egyéb, a pénzügyi, és a rendkívüli tényezőktől megtisztítva, a szokásos üzletmenettel kapcsolatos bevételeket méri össze az üzemi (üzleti) tevékenység költségeivel, és az üzemi (üzleti) tevékenység eredményével.

A társaság vagyoni, pénzügyi helyzete
A 3. számú melléklet tartalmazza a forgási időtartamokat napokban, továbbá a pénzügyi helyzet rövid távú mutatói mellett a vagyoni helyzet a tőkeszerkezet, és a jövedelmezőség mutatóit is.

Összefoglaló

Eszközök, források összértékének alakulása
Az 1. számú melléklet lap alja tartalmazza. Ezeket a mutatókat a szakirodalom külön nevesíti. A Mérlegfőösszeg százalékában kimutatott Saját tőke a Tőkeerősség mutatója, a Kötelezettségek hányadát pedig Idegen tőke aránya mutatószámnak nevezik.
Befektetett pénzügyi eszközzel a vállalkozás nem rendelkezik.

Forgóeszközök 2017. december 31. záró értéke

Forgóeszközökre vonatkozó kiegészítések:

Az áruk és a forgóeszközök közötti készletekről a tételes leltárfelvételre december 31.-én került sor. A pénzeszközök könyv szerinti értéken szerepelnek a mérlegben. A beszámolóban lévő pénzeszközök a bankszámla 2017. év utolsó banki kivonatán szereplő összeggel, a pénztár a tényleges pénzkészlettel egyező értékkel került a mérlegbe. 

Aktív időbeli elhatárolások
 A mérleg fordulónapja után esedékes olyan bevételek, amelyek a mérleggel lezárt időszakkal számolandók el, a lezárt időszakot illetik meg,  234eFt ilyen: a 2017-ben nem számlázott áfa összege.

Passzív időbeli elhatárolások
A mérleg fordulónapja előtt elszámolt olyan költségek, ráfordítások, amelyekből csak a következő évben lesz tényleges pénzkiadás. 29549eFt, melyből 29540eFt, a 2017-es bevételekből az a rész, mely bevétel teljesítéséhez 2018-ban lesz még kiadása a társaságnak. 

Céltartalékok képzése nem volt
Követelések, kötelezettségek  Bekerülési értéken kerültek a mérlegbe. A határidőn túli követelések nem voltak, kétes kintlévőség nem volt.

Alkalmazott értékelési eljárások:

• a követelések az eredeti számlázott értéken kerültek kimutatásra
• a társaság bankbetétjének számlakivonattal történő egyeztetése megtörtént;
• a kötelezettségek a beérkezett számlák szerinti értéken kerültek kimutatásra;
• A számviteli eljárásban bekövetkezett változások: a társaságnak az év során valamennyi tétele az előző évvel összehasonlítható, össze nem hasonlítható adat, tételátrendezések nem voltak.

Mérleghez kapcsolódó kiegészítések:
Környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközökkel, veszélyes hulladékkal nem rendelkezik a cég. 2017 évben nincs olyan tétel ahol a kötelezettség ( kötvénykibocsátás miatti tartozás, egyéb kötelezettség, vagy váltótartozás) visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél. Céltartalék képzés, illetve felhasználás a tárgyévben nem volt.

Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések
A beszámolási időszakban elszámolt értékelési különbözet és értékvesztés elszámolása nem fordult elő.

Az üzletvezetés előleget, kölcsönt nem kapott.