KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

A társaság adatai

A társaság neve:	SOÓS PÉK-GÉP Élelmiszeripari, Gépipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Rövid cégnév:	—
Székhelye:	2030 Érd Felső u 60.
Telephelyek:	—
Cégjegyzék-szám:	13-09-084298
Illetékes cégbíróság:	Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága
Bejegyzés kelte:	1999.10.08.
KSH-szám:	11907028-1071-113-13
Gazdálkodási forma:	Korlátolt felelősségű társaság
Főtevékenység:	Kenyér; friss pékárú gyártása
Adószám:	11907028-2-13
Adózási információk:	A társaság az általános forgalmi adó alanya. Az eredménykimutatásban nettó összegek szerepelnek, a tevékenységhez köthető bevételek és ráfordítások általános forgalmi adót nem tartalmazhatnak. Az ÁFA elszámolása mérlegszámlákon történik.
Könyvvizsgálat:	A vállalkozás a számviteli törvény alapján könyvvizsgálatra kötelezett.
Személyes adatok:	A beszámoló aláírására jogosult, és a beszámolót beküldő magánszemélyeknek a nevükön túli összes személyes adata a Cégszolgálat honlapján, jelen beszámoló online beküldésére felhasznált elektronikus űrlapon található.

  Általános kiegészítések
A Kiegészítő Melléklet a SOÓS PÉK-GÉP Élelmiszeripari, Gépipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 2024 január 01-től 2024 december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült. Jogszabályi háttérként a beszámoló, ezen belül a kiegészítő melléklet összeállításában a többször módosított 2000. évi C számú Törvény a számvitelről, valamint az érvényben lévő adótörvények szolgáltak.

Tulajdonosi szerkezet
A vállalkozás tulajdonosai és részesedésük hányada:

Név	%
Soós József	100

A vállalkozás tevékenységének bemutatása
Ez a kiegészítő melléklet a társaság tevékenységeit TEÁOR'08 szerinti bontásban, az Adóhivatal felé történt bejelentés alapján, külön lapon tartalmazza. A társaság termelő tevékenységet folytat, főbb termékei: friss kenyér, pékárú A főterméken kívül előállított további, említésre méltó árbevételt eredményező termékek: cukrászipari termékek, fagylalt  Kiskereskedelmi üzletek számára értékesített termékeink hozzávetőlegesen az eladások 0.8% százalékát teszik ki. Saját kereskedelmi tevékenységünk árucikkeit részben a saját termékek: 98%, részben legnagyobb beszállítónk nagykerek árukészlete biztosítja.

  Számviteli politika

Számviteli politika célja, a számviteli alapelvek érvényesülése:
A társaság számviteli politikájának fő célja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben meghatározott előírásoknak a megbízható és valós kép kialakítása érdekében történő alkalmazása. A számviteli alapelvektől a cég eltérést nem tervez. A nyilvántartások vezetése és a beszámoló elkészítése a vállalkozás folytatása elvén alapul, az eszközök és a kötelezettségek értékelésénél az óvatosság elvének figyelembevételével jár el a társaság. A számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú, vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások a 2024. évi gazdálkodás során nem fordultak elő.

Könyvvezetés
A vállalkozás nem működtet elkülönült vezetői számvitelt: nem használja a 6-7. számlaosztályt, következésképpen „B” típusú, forgalmi költséges eredménykimutatást nem készít.

Könyvvezetés módja:	Kettős könyvvitel
Beszámoló formája:	Egyszerűsített éves beszámoló „A” változat
Eredménykimutatás:	Összköltség eljárással („A” típusú)

Könyvvezetés pénzneme és nyelve: A könyvek vezetése magyar forintban történik, a beszámolóban az adatok eltérő jelölés hiányában ezer forintban kerülnek feltüntetésre. A magyar számviteli szabályok szerint jelen számviteli beszámoló csak magyar nyelven került összeállításra. Ezen előírás alapján a magyar és az arról fordított idegen nyelvű szöveg eltérő értelmezése estén a magyar nyelvű szöveg az irányadó.

Mérlegkészítés időpontja:
A beszámoló a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, a tárgyévet vagy az előző éveket érintő gazdasági események, körülmények hatásait tartalmazza. Az üzleti év azonos a naptári évvel. Mérlegfordulónap: december 31. A mérlegkészítés időpontja általában legkésőbb a tárgyévet követő év április 30, rendkívüli körülmények által indokolt esetben a közzétételre nyitva álló határidőt megelőző nap. A jelenlegi, 2024 gazdasági évre: 2025. május 23.

 
Eszközök és Források értékelése

Az eszközök és források értékelésének általános szabályai
A mérlegben szereplő tételek értékének kiindulási alapja a bekerülési érték, tartalmát a számviteli törvény határozza meg. A mérlegben az eszközök és források könyv szerinti értéken szerepelnek, azaz bekerülési értéket az alábbiak módosítják:

• értékcsökkenés (terv szerinti és terven felüli)
• értékvesztés
• hitelezési veszteségként való leírás
• az árfolyam-különbözetek elszámolása

A vállalkozás nem él a piaci értéken való értékelés lehetőségével, továbbá nem alkalmazza a terven felüli értékcsökkenés, illetve az értékvesztés visszaírását. Ezen túlmenően a társaság nem él a valós értéken történő értékelés lehetőségével, elsősorban azért, mert a társaság gazdasági eseményei között nem számottevő a pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos gazdasági esemény. A külföldi pénznemben kifejezett tételek értékelése (nyilvántartásba vételkor, mérleg-fordulónapon, pénzügyi teljesítésük napján) MNB-középárfolyamon történik. A vállalkozás a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi összevont árfolyam-különbözetét akkor minősíti jelentősnek, ha az eléri az értékesítés nettó árbevételének a 2 %-át.

Készletek
A vásárolt készletek tényleges beszerzési áron szerepelnek a mérlegben, csökkentve a számviteli törvény szerint elszámolandó értékvesztés összegével. A saját termelésű készletek értékelése szűkített önköltségi áron történik.

Leltározási szabályok
Az eszközök és források leltározása az eszközök és források leltárkészítési szabályzata szerint, az általános szabályoknak magfelelően történik, a leltározás szabályai az előző üzleti évhez képest nem változtak.

Pénzkezelési szabályok
A pénzkezelés a számviteli politikában előírt szabályok szerint történik, a pénzkezelés szabályai az előző üzleti évhez képest nem változtak.

Követelések
A követelések az adós által elismert összegben szerepelnek a könyvekben. Az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló pénzügyileg nem rendezett követelésnél az egyéb ráfordítások terhére értékvesztést nem számol el.
A követelések minősítési szempontjai:
Kétes, ha a követelés kiegyenlítése az összeg és az időpont tekintetében bizonytalan. Behajthatatlan, ha elévült, vagy nincs kitől követelni (pl. az adós megszűnt), vagy ha a bírósági végrehajtás eredménytelen. Csőd, felszámolási eljárás esetén a követelés csak a megegyezés alapján az elengedett összeg erejéig minősül behajthatatlannak.

  Amortizációs politika

Értékcsökkenési leírás elszámolása
Az évenként elszámolandó értékcsökkenés megtervezése – az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai és erkölcsi avulása, az egyéb körülmények és a tervezett maradványérték figyelembevételével – általában az eszköz bekerülési (bruttó) értékének arányában történik. Az értékcsökkenési leírás elszámolása időarányosan (lineáris leírási módszerrel) történik. Az egyes eszközöknél alkalmazott leírási kulcsok megegyeznek a társasági adótörvény által elfogadott kulcsokkal, ha az összhangban van az adott eszköz tényleges elhasználódásával.

Értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága
Az értékcsökkenési leírás elszámolása – mind a főkönyvben, mind a kapcsolódó analitikában – üzleti évenként egy alkalommal történik, kivéve a kivezetett eszközök terv szerinti törtévi értékcsökkenését, mely kivezetéskor elszámolásra kerül. Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolása az azt megalapozó eseménnyel egyidejűleg vagy a fordulónapi értékelés keretében történik.

Kis értékű eszközök értékcsökkenési leírása
A 200 ezer forint alatti egyedi bekerülési értékkel bíró vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolásra kerül. Esetükben értékcsökkenési leírást tervezni nem kell.

  Az eredménykimutatás és a mérleg elemzése
Az 1-3 melléklet mutatószámai segítségével külön magyarázat nélkül könnyedén összehasonlítható a tárgyév és az előző év gazdálkodása. A táblázatokban összegszerű és százalékos adatok találhatók. Mindegyik kiértékelő tábla rendelkezik egy fő sorral, amelyhez a többi sor értékadatainak mind a tárgyév, mind az előző év oszlopában százalékos összehasonlítások tartoznak. A táblák utolsó oszlopa a tárgyév sorait az előző évi bázissal hasonlítja össze.

Az eredmény és a jövedelmezőség alakulása
Az 1. számú melléklet az eredmény főbb összetevőit emeli ki, majd keletkezésüket elemzi. Az eredményt meghatározó bevételek tartalmazzák az összes bevételi kategóriát. Ezek: az árbevétel, mint a főtevékenység bevétele, az egyéb bevétel, mely mögött állhat eszközértékesítés, késedelmi kamatbevétel, esetleg visszautalt illetékbevétel. A pénzügyi műveletek bevételei a vállalkozás pénzeszközeinek forgatásából képződött bevételt tartalmazhatja. Egyéb ráfordítás általában az iparűzési adó, és a kerekítési különbözet elszámolásából keletkezik. A pénzügyi műveletek ráfordítása átváltási árfolyam veszteség. A bevételek összegéből levont költségek és ráfordítások után megmaradó pénz az, ami a társaságnak a beszámolási időszak alatt az üzletmenettel kapcsolatos szokásos, felmerült költségeit és kiadásait lenne hivatott fedezni. A különbözet adja az adózás előtti eredményt. A táblázatból ránézésre el lehet dönteni, hogy arányaiban az anyagjellegű, vagy a személyi jellegű ráfordítás jelent-e eredményt meghatározó költségtételt.

Költségszerkezet alakulása
A 2. számú melléklet az egyéb, a pénzügyi, és a rendkívüli tényezőktől megtisztítva, a szokásos üzletmenettel kapcsolatos bevételeket méri össze az üzemi (üzleti) tevékenység költségeivel, és az üzemi (üzleti) tevékenység eredményével.

A társaság vagyoni, pénzügyi helyzete
A 3. számú melléklet tartalmazza a forgási időtartamokat napokban, továbbá a pénzügyi helyzet rövid távú mutatói mellett a vagyoni helyzet, a tőkeszerkezet, és a jövedelmezőség mutatóit is.

Az összehasonlító táblázatok online elérhetősége: xc.hu/11907028

Összefoglaló

2024.12.31. beszámoló fő sorai	Ezer Ft
Jegyzett tőke	3 000
Saját tőke	551 024
Adózás előtti eredmény (nyereség)	168 928
Adófizetési kötelezettség	5 525
Adózott eredmény (nyereség)	163 403
Osztalékfizetési javaslat	120 000

Társasági adóalapot módosító tételek

Adózás előtti eredményt növelő tételek

	ezer Ft
Számviteli törvény szerinti értékcsökkenés és kivezetett érték	24103
Céltartalék elismerten felüli része
Adóellenőrzés, önellenőrzés ráfordítása
Értékvesztés elszámolt összege
Adomány elszámolt teljes összege
Egyéb	21541
Összesen

Adózás előtti eredményt csökkentő tételek

	ezer Ft
Adótörvény szerinti értékcsökkenés és nyilvántartás szerinti érték	24103
Előző évek elhatárolt veszteségéből adóévben felh. összeg
Céltartalék (előző évi)
Fejlesztési tartalék	129000
Szakképző iskolai tanuló utáni kedvezmény
Képzőművészeti alkotás beszerzése
Adóévben visszaírt értékvesztés
Kis- és középvállalkozások beruházási kedvezménye
Adomány (igazolás alapján)
Összesen

Mérlegen kívüli tételek: 
1. Függő kötelezettségek nem terhelik a társaságot.
2. Jövőbeni kötelezettségek sem terhelik a társaságot.
3. Öt évnél hosszabb futamidejű kötelezettség nem terheli a társaságot.
4. Zálogjoggal biztosított kötelezettsége a társaságnak nincsen.
5. A mérlegben nem szereplő, de a pénzügyi helyzet szempontjából lényeges kötelezettség nem terheli a társaságot.

A beszámoló elkészítéséért felelős
A beszámoló elkészítésével megbízott személy az előírt mérlegképes könyvelői képesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik.
A beszámolót készítette: Batizi Lászlóné regisztrációs száma: 123156