KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

A társaság adatai

A társaság neve:	MOVA-TRANS Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Rövid cégnév:	—
Székhelye:	7940 Szentlőrinc Mátyás király utca 22.
Telephelyek:	—
Cégjegyzék-szám:	02-09-067525
Illetékes cégbíróság:	Pécsi Törvényszék Cégbírósága
Bejegyzés kelte:	2001.05.21.
KSH-szám:	12647923-4941-113-02
Gazdálkodási forma:	Korlátolt felelősségű társaság
Főtevékenység:	Közúti áruszállítás
Adószám:	12647923-2-02
Adózási információk:	A társaság az általános forgalmi adó alanya. Az eredménykimutatásban nettó összegek szerepelnek, a tevékenységhez köthető bevételek és ráfordítások általános forgalmi adót nem tartalmazhatnak. Az ÁFA elszámolása mérlegszámlákon történik.
Könyvvizsgálat:	A vállalkozás a számviteli törvény alapján könyvvizsgálatra kötelezett.
Személyes adatok:	A beszámoló aláírására jogosult, és a beszámolót beküldő magánszemélyeknek a nevükön túli összes személyes adata a Cégszolgálat honlapján, jelen beszámoló online beküldésére felhasznált elektronikus űrlapon található.

  Általános kiegészítések
A Kiegészítő Melléklet a MOVA-TRANS Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 2018 január 01-től 2018 december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült. Jogszabályi háttérként a beszámoló, ezen belül a kiegészítő melléklet összeállításában a többször módosított 2000. évi C számú Törvény a számvitelről, valamint az érvényben lévő adótörvények szolgáltak.

Tulajdonosi szerkezet
A vállalkozás tulajdonosai és részesedésük hányada:

Név	%
Molnár Róbert	50
Varga Attila	50

A vállalkozás tevékenységének bemutatása
Ez a kiegészítő melléklet a társaság tevékenységeit TEÁOR'08 szerinti bontásban, az Adóhivatal felé történt bejelentés alapján, külön lapon tartalmazza. A társaság közúti árufuvarozási tevékenységet folytat.

  Számviteli politika

Számviteli politika célja, a számviteli alapelvek érvényesülése:
A társaság számviteli politikájának fő célja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben meghatározott előírásoknak a megbízható és valós kép kialakítása érdekében történő alkalmazása. A számviteli alapelvektől a cég eltérést nem tervez. A nyilvántartások vezetése és a beszámoló elkészítése a vállalkozás folytatása elvén alapul, az eszközök és a kötelezettségek értékelésénél az óvatosság elvének figyelembevételével jár el a társaság. A számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú, vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások a 2018. évi gazdálkodás során nem fordultak elő.

Könyvvezetés
A vállalkozás nem működtet elkülönült vezetői számvitelt: nem használja a 6-7. számlaosztályt, következésképpen „B” típusú, forgalmi költséges eredménykimutatást nem készít.

Könyvvezetés módja:	Kettős könyvvitel
Beszámoló formája:	Egyszerűsített éves beszámoló „A” változat
Eredménykimutatás:	Összköltség eljárással („A” típusú)

Könyvvezetés pénzneme és nyelve: A könyvek vezetése magyar forintban történik, a beszámolóban az adatok eltérő jelölés hiányában ezer forintban kerülnek feltüntetésre. A magyar számviteli szabályok szerint jelen számviteli beszámoló csak magyar nyelven került összeállításra. Ezen előírás alapján a magyar és az arról fordított idegen nyelvű szöveg eltérő értelmezése estén a magyar nyelvű szöveg az irányadó.

Mérlegkészítés időpontja:
A beszámoló a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, a tárgyévet vagy az előző éveket érintő gazdasági események, körülmények hatásait tartalmazza. Az üzleti év azonos a naptári évvel. Mérlegfordulónap: december 31. A mérlegkészítés időpontja általában legkésőbb a tárgyévet követő év április 30, rendkívüli körülmények által indokolt esetben a közzétételre nyitva álló határidőt megelőző nap. A jelenlegi, 2018 gazdasági évre: 2019. május 21.

 
Eszközök és Források értékelése

Az eszközök és források értékelésének általános szabályai
A mérlegben szereplő tételek értékének kiindulási alapja a bekerülési érték, tartalmát a számviteli törvény határozza meg. A mérlegben az eszközök és források könyv szerinti értéken szerepelnek, azaz bekerülési értéket az alábbiak módosítják:

• értékcsökkenés (terv szerinti és terven felüli)
• értékvesztés
• hitelezési veszteségként való leírás
• az árfolyam-különbözetek elszámolása

A vállalkozás nem él a piaci értéken való értékelés lehetőségével, továbbá nem alkalmazza a terven felüli értékcsökkenés, illetve az értékvesztés visszaírását. Ezen túlmenően a társaság nem él a valós értéken történő értékelés lehetőségével, elsősorban azért, mert a társaság gazdasági eseményei között nem számottevő a pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos gazdasági esemény. A külföldi pénznemben kifejezett tételek értékelése (nyilvántartásba vételkor, mérleg-fordulónapon, pénzügyi teljesítésük napján) MNB-középárfolyamon történik. A vállalkozás a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi összevont árfolyam-különbözetét akkor minősíti jelentősnek, ha az eléri az értékesítés nettó árbevételének a 2 %-át.

Készletek
A vásárolt készletek tényleges beszerzési áron szerepelnek a mérlegben, csökkentve a számviteli törvény szerint elszámolandó értékvesztés összegével. A saját termelésű készletek értékelése szűkített önköltségi áron történik.

Leltározási szabályok
Az eszközök és források leltározása az eszközök és források leltárkészítési szabályzata szerint, az általános szabályoknak magfelelően történik, a leltározás szabályai az előző üzleti évhez képest nem változtak.

Pénzkezelési szabályok
A pénzkezelés a számviteli politikában előírt szabályok szerint történik, a pénzkezelés szabályai az előző üzleti évhez képest nem változtak.

Követelések
A követelések az adós által elismert összegben szerepelnek a könyvekben. Az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló pénzügyileg nem rendezett követelésnél az egyéb ráfordítások terhére értékvesztést nem számol el.
A követelések minősítési szempontjai:
Kétes, ha a követelés kiegyenlítése az összeg és az időpont tekintetében bizonytalan. Behajthatatlan, ha elévült, vagy nincs kitől követelni (pl. az adós megszűnt), vagy ha a bírósági végrehajtás eredménytelen. Csőd, felszámolási eljárás esetén a követelés csak a megegyezés alapján az elengedett összeg erejéig minősül behajthatatlannak.

  Amortizációs politika

Értékcsökkenési leírás elszámolása
Az évenként elszámolandó értékcsökkenés megtervezése – az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai és erkölcsi avulása, az egyéb körülmények és a tervezett maradványérték figyelembevételével – általában az eszköz bekerülési (bruttó) értékének arányában történik. Az értékcsökkenési leírás elszámolása időarányosan (lineáris leírási módszerrel) történik. Az egyes eszközöknél alkalmazott leírási kulcsok megegyeznek a társasági adótörvény által elfogadott kulcsokkal, ha az összhangban van az adott eszköz tényleges elhasználódásával.

Értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága
Az értékcsökkenési leírás elszámolása – mind a főkönyvben, mind a kapcsolódó analitikában – havonta történik, kivéve a kivezetett eszközök terv szerinti törtévi értékcsökkenését, mely kivezetéskor elszámolásra kerül. Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolása az azt megalapozó eseménnyel egyidejűleg vagy a fordulónapi értékelés keretében történik.

Kis értékű eszközök értékcsökkenési leírása
A 100 ezer forint alatti egyedi bekerülési értékkel bíró vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolásra kerül. Esetükben értékcsökkenési leírást tervezni nem kell.

  Az eredménykimutatás és a mérleg elemzése
Az 1-3 melléklet mutatószámai segítségével külön magyarázat nélkül könnyedén összehasonlítható a tárgyév és az előző év gazdálkodása. A táblázatokban összegszerű és százalékos adatok találhatók. Mindegyik kiértékelő tábla rendelkezik egy fő sorral, amelyhez a többi sor értékadatainak mind a tárgyév, mind az előző év oszlopában százalékos összehasonlítások tartoznak. A táblák utolsó oszlopa a tárgyév sorait az előző évi bázissal hasonlítja össze.

Az eredmény és a jövedelmezőség alakulása
Az 1. számú melléklet az eredmény főbb összetevőit emeli ki, majd keletkezésüket elemzi. Az eredményt meghatározó bevételek tartalmazzák az összes bevételi kategóriát. Ezek: az árbevétel, mint a főtevékenység bevétele, az egyéb bevétel, mely mögött állhat eszközértékesítés, késedelmi kamatbevétel, esetleg visszautalt illetékbevétel. A pénzügyi műveletek bevételei a vállalkozás pénzeszközeinek forgatásából képződött bevételt, míg a rendkívüli bevétel az eseti jellegű, csak ebben az egyetlen tárgyévben előforduló bevételeket tartalmazhatja. Egyéb ráfordítás általában az iparűzési adó, és a kerekítési különbözet elszámolásából keletkezik. A pénzügyi műveletek ráfordítása átváltási árfolyam veszteség. A bevételek összegéből levont költségek és ráfordítások után megmaradó pénz az, ami a társaságnak a beszámolási időszak alatt az üzletmenettel kapcsolatos szokásos, felmerült költségeit és kiadásait lenne hivatott fedezni. A különbözet adja az adózás előtti eredményt. A táblázatból ránézésre el lehet dönteni, hogy arányaiban az anyagjellegű, vagy a személyi jellegű ráfordítás jelent-e eredményt meghatározó költségtételt.

Költségszerkezet alakulása
A 2. számú melléklet az egyéb, a pénzügyi, és a rendkívüli tényezőktől megtisztítva, a szokásos üzletmenettel kapcsolatos bevételeket méri össze az üzemi (üzleti) tevékenység költségeivel, és az üzemi (üzleti) tevékenység eredményével.

A társaság vagyoni, pénzügyi helyzete
A 3. számú melléklet tartalmazza a forgási időtartamokat napokban, továbbá a pénzügyi helyzet rövid távú mutatói mellett a vagyoni helyzet a tőkeszerkezet, és a jövedelmezőség mutatóit is.

Összefoglaló

2018.12.31. beszámoló fő sorai	Ezer Ft
Jegyzett tőke	3 000
Saját tőke	507 285
Adózás előtti eredmény (nyereség)	133 419
Adófizetési kötelezettség	11 709
Adózott eredmény (nyereség)	121 710
Osztalékfizetési javaslat	120 000

 

Eszközök, források összértékének alakulása
Az 1. számú melléklet lap alja tartalmazza. Ezeket a mutatókat a szakirodalomban külön nevesíteni szokták. A Mérlegfőösszeg százalékában kimutatott Saját tőke a Tőkeerősség mutatója, a Kötelezettségek hányadát pedig Idegen tőke aránya mutatószámnak nevezik.
Befektetett pénzügyi eszközzel a vállalkozás ?nem rendelkezik.

Forgóeszközök 2018. december 31. záró értéke

Forgóeszközök részletezése	ezer Ft
B. Forgóeszközök összesen	390 663
III. KÉSZLETEK	4 273
1. Anyagok
2. Befejezetlen termelés és félkész termékek
3. Növendék-, hízó és egyéb állatok
4. Késztermékek
5. Áruk	4 273
6. Készletekre adott előlegek
III. KÖVETELÉSEK	262 381
1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők)	246 161
2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
3. Követelések jelentős mértékeben tulajdonolt vállalkozással szemben
4. Követelések egyéb részesedési viszonyú vállalkozással szemben
5. Váltókövetelések
6. Egyéb követelések	16 220
7. Követelések értékelési különbözete
8. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
III. ÉRTÉKPAPÍROK
1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban
2. Jelentős tulajdoni részesedés
3. Egyéb részesedés
4. Saját részvények, saját üzletrészek
5. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
6. Értékpapírok értékelési különbözete
IV. PÉNZESZKÖZÖK	124 009
1. Pénztár, csekkek	5 940
2. Bankbetétek	118 069

Forgóeszközökre vonatkozó kiegészítések:
Az áruk és a forgóeszközök közötti készletekről a tételes leltárfelvételre december 31.-én került sor. A pénzeszközök könyv szerinti értéken szerepelnek a mérlegben. A beszámolóban lévő pénzeszközök a bankszámla 2018. év utolsó banki kivonatán szereplő összeggel, a pénztár a tényleges pénzkészlettel egyező értékkel került a mérlegbe.

 

Aktív időbeli elhatárolások
A mérleg fordulónapja után esedékes olyan bevételek, amelyek a mérleggel lezárt időszakkal számolandók el, a lezárt időszakot illetik meg. 105 eFt

Passzív időbeli elhatárolások
A mérleg fordulónapja előtt elszámolt olyan költségek, ráfordítások, amelyekből csak a következő évben lesz tényleges pénzkiadás. 6 719 eFt

Céltartalékok képzése
A vállalkozás a számviteli törvény 41. §.1. bekezdésében meghatározott esetekben képez céltartalékot az adózás előtti eredmény terhére az egyéb ráfordítások között.

Követelések, kötelezettségek
Bekerülési értéken kerültek a mérlegbe. A határidőn túli követelések mérlegkészítésig kiegyenlítésre kerültek. Kétes kintlévőség nem volt.

EGYÉB KÖVETELÉSEK	ezer Ft
Iparűzési adó túlfizetés	1 922
Adóhivatali előírás	35
Szállító túlfizetés	1 097
Áfa elhatárolás	13 166

EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK	ezer Ft
Személyi jövedelem adó	668
Társasági adó fizetési kötelezettség	7 069
Foglalkoztatottakkal szembeni tartozás	2 199
Nyugdíjbiztosítási járulékok fizetési kötelezettsége	459
Egészségbiztosítási járulékok fizetési kötelezettsége	388
Szállító	40 596
Magánnyugdíjpénztári tagdíjak fizetési kötelezettsége
Egyéb befizetési kötelezettségek	26 329
Áfa fizetési kötelezettség	3 012
Áfa elhatárolás	48 680
Lízing 2019-re átsorolt kötelezettség	1 537
Szochó	856
Munkaadói járulék fizetési kötelezettség
Munkavállalói járulék fizetési kötelezettség
Rehabilitációs járulék fizetési kötelezettség
Szakképzési járulék fizetési kötelezettség	69
Vállalkozói járulék fizetési kötelezettség
Iparűzési adó fizetési kötelezettség	1 398

 
Általános előírások, kiegészítések

Alkalmazott értékelési eljárások:

• a követelések az eredeti számlázott értéken kerültek kimutatásra
• a társaság bankbetétjének számlakivonattal történő egyeztetése megtörtént;
• időbeli elhatárolások nem voltak a társaságnál
• a kötelezettségek a beérkezett számlák szerinti értéken kerültek kimutatásra;
• A számviteli eljárásban bekövetkezett változások: a társaságnak az év során valamennyi tétele az előző évvel összehasonlítható, össze nem hasonlítható adat, tételátrendezések nem voltak.

Tételes előírások, kiegészítések

Mérleghez kapcsolódó kiegészítések:
Környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközökkel, veszélyes hulladékkal nem rendelkezik a cég. 2018 évben nincs olyan tétel ahol a kötelezettség ( kötvénykibocsátás miatti tartozás, egyéb kötelezettség, vagy váltótartozás) visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél. Céltartalék képzés, illetve felhasználás a tárgyévben nem volt.

Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések
A beszámolási időszakban terven felüli értékcsökkenés elszámolása értékesítés miatt: 2 415 eFt

Tájékoztató kiegészítések:
A tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszáma 12 fő, melyből 11 fő fizikai állományú.
A személyi ráfordítások a következők szerint alakultak:

Megnevezés	Szellemi	Fizikai	Összes Ft
Bérköltség			28 326
Bérjárulékok			7 095
Személyi jellegű egyéb kifizetések			5 819
SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK:			41 240

Az ügyvezető díjazásban részesültek. 3 000 eFt
Az üzletvezetés előleget, kölcsönt nem kapott.

 
Társasági adóalapot módosító tételek

Adózás előtti eredményt növelő tételek

	ezer Ft
Számviteli törvény szerinti értékcsökkenés és kivezetett érték	43 961
Céltartalék elismerten felüli része
Bírság	598
Értékvesztés elszámolt összege
Adomány elszámolt teljes összege
Egyéb	91
Összesen	44 650

Adózás előtti eredményt csökkentő tételek

	ezer Ft
Adótörvény szerinti értékcsökkenés és nyilvántartás szerinti érték	35 420
Előző évek elhatárolt veszteségéből adóévben felh. összeg
Céltartalék (előző évi)
Fejlesztési tartalék
Szakképző iskolai tanuló utáni kedvezmény
Képzőművészeti alkotás beszerzése
Adóévben visszaírt értékvesztés
Kis- és középvállalkozások beruházási kedvezménye	12 546
Adomány (igazolás alapján)
Összesen	47 966

Mérlegen kívüli tételek:
1. Függő kötelezettségek nem terhelik a társaságot.
2. Jövőbeni kötelezettségek sem terhelik a társaságot.
3. Öt évnél hosszabb futamidejű kötelezettség nem terheli a társaságot.
4. Zálogjoggal biztosított kötelezettsége a társaságnak nincsen.
5. A mérlegben nem szereplő, de a pénzügyi helyzet szempontjából lényeges kötelezettség nem terheli a társaságot.