Kiegészítő melléklet

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

A társaság adatai

Általános kiegészítések

A Kiegészítő Melléklet a ABCOM Világítástechnika Nagykereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság 2015 január 01-től 2015 december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült. Jogszabályi háttérként a beszámoló, ezen belül a kiegészítő melléklet összeállításában a többször módosított 2000. évi C számú Törvény a számvitelről, valamint az érvényben lévő adótörvények szolgáltak.

Tulajdonosi szerkezet
A vállalkozás tulajdonosai 100 %-ban belföldi magánszemélyek.

A vállalkozás tevékenységének bemutatása

Az ABCOM Világítástechnikai és Nagykereskedelmi Kft. 2010-óta foglalkozik villamos-ipari, világítástechnikai, elektronikai termékek kis és nagykereskedelmével, valamint tömegközlekedésben és közlekedéstechnikában alkalmazott világítástechnikai termékek és informatikai rendszerek fejlesztésével, gyártásával. – 2011-óta az ABCOM kiemelt hangsúlyt fektet a hazai és nemzetközi tömegközlekedésben résztvevő járműveken rendszeresített fedélzeti és megállóhelyi, vizuális és akusztikai termékek hardveres és szoftveres fejlesztésére, gyártására. – 2014 –től magas és mélyépítési tevékenység is szerepel a cég tevékenységei között.

A társaság számviteli politikájának fő célja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben meghatározott előírásoknak a megbízható és valós kép kialakítása érdekében történő alkalmazása. A számviteli alapelvektől a cég nem tér el. A nyilvántartások vezetése és a beszámoló elkészítése a vállalkozás folytatása elvén alapul, az eszközök és a kötelezettségek értékelésénél az óvatosság elvének figyelembevételével jár el a társaság.

Könyvvezetés pénzneme és nyelve: A könyvek vezetése magyar forintban történik, a beszámolóban az adatok eltérő jelölés hiányában ezer forintban kerülnek feltüntetésre. A magyar számviteli szabályok szerint jelen számviteli beszámoló csak magyar nyelven került összeállításra.

Mérlegkészítés időpontja:

A beszámoló a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, a tárgyévet vagy az előző éveket érintő gazdasági események, körülmények hatásait tartalmazza. Az üzleti év azonos a naptári évvel. Mérlegfordulónap: december 31. A mérlegkészítés időpontja általában legkésőbb a tárgyévet követő év április 30, rendkívüli körülmények által indokolt esetben a közzétételre nyitva álló határidőt megelőző nap. A jelenlegi, 2015 gazdasági évre: 2016. május 22.

Eszközök és Források értékelése

Az eszközök és források értékelésének általános szabályai
A mérlegben szereplő tételek értékének kiindulási alapja a bekerülési érték, tartalmát a számviteli törvény határozza meg. A mérlegben az eszközök és források könyv szerinti értéken szerepelnek, azaz bekerülési értéket az alábbiak módosítják:

• értékcsökkenés (terv szerinti és terven felüli)
• értékvesztés
• hitelezési veszteségként való leírás
• az árfolyam-különbözetek elszámolása

A vállalkozás nem él a piaci értéken való értékelés lehetőségével, továbbá nem alkalmazza a terven felüli értékcsökkenés, illetve az értékvesztés visszaírását. A társaság devizás követeléseit és tarozásait a december 31edikei napon MNB árfolyammal értékelte.

 Készletek
A vásárolt készletek tényleges beszerzési áron szerepelnek a mérlegben, csökkentve a számviteli törvény szerint elszámolandó értékvesztés összegével. A saját termelésű készletek értékelése szűkített önköltségi áron történik.

Leltározási szabályok
Az eszközök és források leltározása az eszközök és források leltárkészítési szabályzata szerint, az általános szabályoknak magfelelően történik, a leltározás szabályai az előző üzleti évhez képest nem változtak.

Pénzkezelési szabályok
A pénzkezelés a számviteli politikában előírt szabályok szerint történik, a pénzkezelés szabályai az előző üzleti évhez képest nem változtak.

Követelések
A követelések az adós által elismert összegben szerepelnek a könyvekben. Az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló pénzügyileg nem rendezett követelésnél az egyéb ráfordítások terhére értékvesztést számoltunk el 2802eFt értékben.
A követelések minősítési szempontjai:
Kétes, ha a követelés kiegyenlítése az összeg és az időpont tekintetében bizonytalan. Behajthatatlan, ha elévült, vagy nincs kitől követelni (pl. az adós megszűnt), vagy ha a bírósági végrehajtás eredménytelen. Csőd, felszámolási eljárás esetén a követelés csak a megegyezés alapján az elengedett összeg erejéig minősül behajthatatlannak.

Amortizációs politika

Az évenként elszámolandó értékcsökkenés megtervezése – az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai és erkölcsi avulása, az egyéb körülmények és a tervezett maradványérték figyelembevételével –az eszköz bekerülési (bruttó) értékének arányában történik. Az értékcsökkenési leírás elszámolása időarányosan (lineáris leírási módszerrel) történik. Az egyes eszközöknél alkalmazott leírási kulcsok megegyeznek a társasági adótörvény által elfogadott kulcsokkal, mert az összhangban van az adott eszköz tényleges elhasználódásával.

Értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága
Az értékcsökkenési leírás elszámolása – mind a főkönyvben, mind a kapcsolódó analitikában – üzleti évenként egy alkalommal történik, kivéve a kivezetett eszközök terv szerinti törtévi értékcsökkenését, mely kivezetéskor elszámolásra kerül. Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolása az azt megalapozó eseménnyel egyidejűleg vagy a fordulónapi értékelés keretében történik.

Kis értékű eszközök értékcsökkenési leírása
A 100 ezer forint alatti egyedi bekerülési értékkel bíró vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolásra kerül.

Az eredménykimutatás és a mérleg elemzése
Az 1-3 melléklet mutatószámai segítségével külön magyarázat nélkül összehasonlítható a tárgyév és az előző év gazdálkodása. A táblázatokban összegszerű és százalékos adatok találhatók. Mindegyik kiértékelő tábla rendelkezik egy fő sorral, amelyhez a többi sor értékadatainak mind a tárgyév, mind az előző év oszlopában százalékos összehasonlítások tartoznak. A táblák utolsó oszlopa a tárgyév sorait az előző évi bázissal hasonlítja össze.

Az eredmény és a jövedelmezőség alakulása
Az 1. számú melléklet az eredmény főbb összetevőit emeli ki, majd keletkezésüket elemzi. Az eredményt meghatározó bevételek tartalmazzák az összes bevételi kategóriát. Ezek: az árbevétel, mint a főtevékenység bevétele, az egyéb bevétel, mely mögött állhat eszközértékesítés, késedelmi kamatbevétel, esetleg visszautalt illetékbevétel. A pénzügyi műveletek bevételei a vállalkozás pénzeszközeinek forgatásából képződött bevételt, míg a rendkívüli bevétel az eseti jellegű, csak ebben az egyetlen tárgyévben előforduló bevételeket tartalmazhatja. Egyéb ráfordítás általában az iparűzési adó, és a kerekítési különbözet elszámolásából keletkezik. A pénzügyi műveletek ráfordítása átváltási árfolyam veszteség, míg a rendkívüli ráfordítások az eseti kiadásokat jelentik. A bevételek összegéből levont költségek és ráfordítások után megmaradó pénz az, ami a társaságnak a beszámolási időszak alatt az üzletmenettel kapcsolatos szokásos, felmerült költségeit és kiadásait lenne hivatott fedezni. A különbözet adja az adózás előtti eredményt. A táblázatból ránézésre el lehet dönteni, hogy arányaiban az anyagjellegű, vagy a személyi jellegű ráfordítás jelent-e eredményt meghatározó költségtételt.

Költségszerkezet alakulása
A 2. számú melléklet az egyéb, a pénzügyi, és a rendkívüli tényezőktől megtisztítva, a szokásos üzletmenettel kapcsolatos bevételeket méri össze az üzemi (üzleti) tevékenység költségeivel, és az üzemi (üzleti) tevékenység eredményével.

A társaság vagyoni, pénzügyi helyzete
A 3. számú melléklet tartalmazza a forgási időtartamokat napokban, továbbá a pénzügyi helyzet rövid távú mutatói mellett a vagyoni helyzet a tőkeszerkezet, és a jövedelmezőség mutatóit is.

Eszközök, források összértékének alakulása
Az 1. számú melléklet lap alja tartalmazza. Ezeket a mutatókat a szakirodalomban külön nevesíteni szokták. A Mérlegfőösszeg százalékában kimutatott Saját tőke a Tőkeerősség mutatója, a Kötelezettségek hányadát pedig Idegen tőke aránya mutatószámnak nevezik.
Befektetett pénzügyi eszközzel a vállalkozás rendelkezik.

Forgóeszközökre vonatkozó kiegészítések:
Az áruk és a forgóeszközök közötti készletekről a tételes leltárfelvételre december 31.-én került sor. A pénzeszközök könyv szerinti értéken szerepelnek a mérlegben. A beszámolóban lévő pénzeszközök a bankszámla 2015. év utolsó banki kivonatán szereplő összeggel, a pénztár a tényleges pénzkészlettel egyező értékkel került a mérlegbe.  

Aktív időbeli elhatárolások nincsenek
Passzív időbeli elhatárolások 1558eFt, a mérleg fordulónapja előtti időszakot érintő olyan költségek, ráfordítások, amelyekből csak akövetkező évben lesz tényleges pénzkiadás.

Céltartalékok képzése nem volt
Követelések, kötelezettségek
Bekerülési értéken kerültek a mérlegbe. A határidőn túli követelések mérlegkészítésig kiegyenlítésre kerültek. Kétes kintlévőségre értékvesztést számoltunk el.

Tájékoztató kiegészítések:
A tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszáma 2fő, melyből 0 fő fizikai állományú.
A személyi ráfordítások a következők szerint alakultak:

Az ügyvezető megbízási díja 396eFt. Az üzletvezetés előleget, kölcsönt nem kapott.

Mérlegen kívüli tételek nincsenek

A beszámoló elkészíttetéséért felelős személy: az ügyvezető
A beszámoló elkészítésével megbízott személy az előírt mérlegképes könyvelői képesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik.
A beszámolót készítette: Tiszai Tímea regisztrációs száma: 149635          timea@tiszai.hu