KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET
A társaság adatai
|
A társaság neve: |
Berszava Korlátolt Felelősségű Társaság |
|
Székhelye: |
2120 Dunakeszi
Ungvár utca 6. |
|
Cégjegyzék-szám: |
13-09-153905 |
|
Illetékes cégbíróság: |
Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága |
|
Bejegyzés kelte: |
2011.03.22. |
|
KSH-szám: |
23278013-6820-113-13 |
|
Gazdálkodási forma: |
Korlátolt felelősségű társaság |
|
Főtevékenység: |
Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése |
|
Adószám: |
23278013-1-13 |
Könyvvizsgálat: |
A tárgyévi beszámoló adatai – mivel arra sem a gazdálkodási forma, sem a nagyságrendek, sem más jogszabályi előírás alapján kötelezettség nincs – könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva. |
Személyes adatok: |
A beszámoló aláírására jogosult, és a
beszámolót beküldő magánszemélyeknek a nevükön túli összes személyes adata a Cégszolgálat honlapján,
jelen beszámoló online beküldésére felhasznált elektronikus űrlapon található. |
Általános kiegészítések
A Kiegészítő Melléklet a Berszava Korlátolt Felelősségű Társaság
2017 január 1-től 2017 december 31-ig terjedő
időszak üzleti tevékenységéről készült.
Jogszabályi háttérként a beszámoló, ezen belül a kiegészítő melléklet összeállításában a
többször módosított 2000. évi C számú Törvény a számvitelről, valamint az érvényben lévő
adótörvények szolgáltak.
Tulajdonosi szerkezet
A vállalkozás tulajdonosai:
| Név
|
| Dr. Berta Antal Istvánné |
| Szabóné Berta Olga Katalin |
| Vadné Dr. Berta Mariann |
| Dr. Berta Antal István |
| Vad Zoltán |
| Szabó Miklós |
A vállalkozás tevékenységének bemutatása
Ez a kiegészítő melléklet a társaság tevékenységeit TEÁOR'08 szerinti bontásban.
Számviteli politika
Számviteli politika célja, a számviteli alapelvek érvényesülése:
A társaság számviteli politikájának fő célja a számvitelről szóló
2000. évi C. törvényben meghatározott előírásoknak a megbízható és valós kép kialakítása érdekében történő alkalmazása.
A számviteli alapelvektől a cég eltérést nem tervez. A nyilvántartások vezetése és a beszámoló elkészítése a
vállalkozás folytatása elvén alapul, az eszközök és a kötelezettségek értékelésénél az óvatosság elvének
figyelembevételével jár el a társaság.
A számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú, vagy előfordulású bevételek,
költségek és ráfordítások a 2017. évi gazdálkodás során nem fordultak elő.
Könyvvezetés
A vállalkozás nem működtet elkülönült vezetői számvitelt:
nem használja a 6-7. számlaosztályt, következésképpen „B” típusú,
forgalmi költséges eredménykimutatást nem készít.
| Könyvvezetés módja:
|
Kettős könyvvitel
|
| Beszámoló formája:
|
Egyszerűsített éves beszámoló „A” változat
|
| Eredménykimutatás:
|
Összköltség eljárással („A” típusú)
|
Könyvvezetés pénzneme és nyelve:
A könyvek vezetése magyar forintban történik, a beszámolóban az adatok eltérő jelölés hiányában
ezer forintban kerülnek feltüntetésre. A magyar számviteli szabályok szerint jelen számviteli
beszámoló csak magyar nyelven került összeállításra.
Ezen előírás alapján a magyar és az arról fordított idegen nyelvű szöveg eltérő értelmezése estén
a magyar nyelvű szöveg az irányadó.
Mérlegkészítés időpontja:
A beszámoló a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, a tárgyévet vagy az előző éveket érintő gazdasági események,
körülmények hatásait tartalmazza.
Az üzleti év azonos a naptári évvel. Mérlegfordulónap: december 31.
A mérlegkészítés időpontja általában legkésőbb a tárgyévet követő év március 31.
Eszközök és Források értékelése
Az eszközök és források értékelésének általános szabályai
A mérlegben szereplő tételek értékének kiindulási alapja a bekerülési érték, tartalmát a
számviteli törvény határozza meg. A mérlegben az eszközök és források könyv szerinti
értéken szerepelnek, azaz bekerülési értéket az alábbiak módosítják:
- értékcsökkenés (terv szerinti és terven felüli)
- értékvesztés
- hitelezési veszteségként való leírás
- az árfolyam-különbözetek elszámolása
A vállalkozás nem él a piaci értéken való értékelés lehetőségével, továbbá nem alkalmazza a
terven felüli értékcsökkenés, illetve az értékvesztés visszaírását. Ezen túlmenően a társaság
nem él a valós értéken történő értékelés lehetőségével, elsősorban azért, mert a társaság gazdasági
eseményei között nem számottevő a pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos gazdasági
esemény. A külföldi pénznemben kifejezett tételek értékelése (nyilvántartásba vételkor,
mérleg-fordulónapon, pénzügyi teljesítésük napján) MNB-középárfolyamon történik.
A vállalkozás a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi
összevont árfolyam-különbözetét akkor minősíti jelentősnek, ha az eléri az értékesítés nettó
árbevételének a 2 %-át.
Készletek
A vásárolt készletek tényleges beszerzési áron szerepelnek a mérlegben, csökkentve a
számviteli törvény szerint elszámolandó értékvesztés összegével.
A saját termelésű készletek értékelése szűkített önköltségi áron történik.
Leltározási szabályok
Az eszközök és források leltározása az eszközök és források leltárkészítési szabályzata szerint, az
általános szabályoknak magfelelően történik, a leltározás szabályai az előző üzleti évhez képest nem
változtak.
Pénzkezelési szabályok
A pénzkezelés a számviteli politikában előírt szabályok szerint történik, a pénzkezelés szabályai az
előző üzleti évhez képest nem változtak.
Követelések
A követelések az adós által elismert összegben szerepelnek a könyvekben. Az üzleti év
mérlegfordulónapján fennálló pénzügyileg nem rendezett követelésnél az egyéb ráfordítások terhére
értékvesztést nem számol el.
A követelések minősítési szempontjai:
Kétes, ha a követelés kiegyenlítése az összeg és az időpont tekintetében bizonytalan.
Behajthatatlan, ha elévült, vagy nincs kitől követelni (pl. az adós megszűnt),
vagy ha a bírósági végrehajtás eredménytelen.
Csőd, felszámolási eljárás esetén a követelés csak a
megegyezés alapján az elengedett összeg erejéig minősül behajthatatlannak.
Amortizációs politika
Értékcsökkenési leírás elszámolása
Az évenként elszámolandó értékcsökkenés megtervezése – az egyedi eszköz várható használata,
ebből adódó élettartama, fizikai és erkölcsi avulása, az egyéb körülmények és a tervezett
maradványérték figyelembevételével – általában az eszköz bekerülési (bruttó) értékének arányában
történik. Az értékcsökkenési leírás elszámolása időarányosan (lineáris leírási módszerrel) történik.
Az egyes eszközöknél alkalmazott leírási kulcsok megegyeznek a
társasági adótörvény által elfogadott kulcsokkal, ha az összhangban van az adott eszköz
tényleges elhasználódásával.
Értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága
Az értékcsökkenési leírás elszámolása – mind a főkönyvben, mind a kapcsolódó analitikában –
üzleti évenként egy
alkalommal történik, kivéve a kivezetett eszközök terv szerinti törtévi értékcsökkenését,
mely kivezetéskor elszámolásra kerül. Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolása az azt
megalapozó eseménnyel egyidejűleg vagy a fordulónapi értékelés keretében történik.
Kis értékű eszközök értékcsökkenési leírása
A 100 ezer forint alatti egyedi bekerülési értékkel bíró vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi
eszközök bekerülési értéke a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben
elszámolásra kerül. Esetükben értékcsökkenési leírást tervezni nem kell.
Az eredménykimutatás és a mérleg elemzése
Az 1-3 melléklet mutatószámai segítségével külön magyarázat nélkül könnyedén
összehasonlítható a tárgyév és az előző év gazdálkodása.
A táblázatokban összegszerű és százalékos adatok találhatók.
Mindegyik kiértékelő tábla rendelkezik egy fő sorral, amelyhez a többi sor értékadatainak
mind a tárgyév, mind az előző év oszlopában százalékos összehasonlítások tartoznak.
A táblák utolsó oszlopa a tárgyév sorait az előző évi bázissal hasonlítja össze.
Az eredmény és a jövedelmezőség alakulása
Az 1. számú melléklet az eredmény főbb összetevőit emeli ki, majd keletkezésüket elemzi.
Az eredményt meghatározó bevételek tartalmazzák az összes bevételi kategóriát.
Ezek: az árbevétel, mint a főtevékenység bevétele, az egyéb bevétel, mely mögött állhat eszközértékesítés,
késedelmi kamatbevétel, esetleg visszautalt illetékbevétel.
A pénzügyi műveletek bevételei a vállalkozás pénzeszközeinek forgatásából képződött bevételt,
míg a rendkívüli bevétel az eseti jellegű, csak ebben az egyetlen tárgyévben előforduló bevételeket tartalmazhatja.
Egyéb ráfordítás általában az iparűzési adó, és a kerekítési különbözet elszámolásából keletkezik.
A pénzügyi műveletek ráfordítása átváltási árfolyam veszteség, míg a rendkívüli ráfordítások az eseti kiadásokat jelentik.
A bevételek összegéből levont költségek és ráfordítások után megmaradó pénz az, ami a
társaságnak a beszámolási időszak alatt az üzletmenettel kapcsolatos szokásos,
felmerült költségeit és kiadásait lenne hivatott fedezni.
A különbözet adja az adózás előtti eredményt.
A táblázatból ránézésre el lehet dönteni, hogy arányaiban az anyagjellegű, vagy a személyi jellegű
ráfordítás jelent-e eredményt meghatározó költségtételt.
Költségszerkezet alakulása
A 2. számú melléklet az egyéb, a pénzügyi, és a rendkívüli tényezőktől megtisztítva,
a szokásos üzletmenettel kapcsolatos bevételeket méri össze az üzemi (üzleti) tevékenység költségeivel,
és az üzemi (üzleti) tevékenység eredményével.
A társaság vagyoni, pénzügyi helyzete
A 3. számú melléklet tartalmazza a forgási időtartamokat napokban, továbbá
a pénzügyi helyzet rövid távú mutatói mellett a vagyoni helyzet a tőkeszerkezet, és a jövedelmezőség mutatóit is.
Összefoglaló
|
2017.12.31. beszámoló fő sorai |
Ezer Ft
|
|
Jegyzett tőke
|
10 900 |
|
Saját tőke
|
13 853 |
|
Adózás előtti eredmény |
776 |
|
Adófizetési kötelezettség
|
70 |
|
Adózott eredmény |
706 |
|
Osztalékfizetési javaslat
|
0 |
Eszközök, források összértékének alakulása
Az 1. számú melléklet lap alja tartalmazza. Ezeket a mutatókat a szakirodalomban külön nevesíteni szokták.
A Mérlegfőösszeg százalékában kimutatott Saját tőke a Tőkeerősség mutatója,
a Kötelezettségek hányadát pedig Idegen tőke aránya mutatószámnak nevezik.
Befektetett pénzügyi eszközzel a vállalkozás
nem rendelkezik.
Forgóeszközökre vonatkozó kiegészítések:
Az áruk és a forgóeszközök közötti készletekről a tételes leltárfelvételre december 31.-én került sor.
A pénzeszközök könyv szerinti értéken szerepelnek a mérlegben. A beszámolóban lévő pénzeszközök a bankszámla
2017. év utolsó banki kivonatán szereplő összeggel,
a pénztár a tényleges pénzkészlettel egyező értékkel került a mérlegbe.
Aktív időbeli elhatárolások
A mérleg fordulónapja után esedékes olyan bevételek, amelyek a mérleggel lezárt időszakkal
számolandók el, a lezárt időszakot illetik meg.
Passzív időbeli elhatárolások
A mérleg fordulónapja előtt elszámolt olyan költségek, ráfordítások, amelyekből csak a következő évben
lesz tényleges pénzkiadás.
Céltartalékok képzése
A vállalkozás a számviteli törvény 41. §.1. bekezdésében meghatározott esetekben képez
céltartalékot az adózás előtti eredmény terhére az egyéb ráfordítások között.
Követelések, kötelezettségek
Bekerülési értéken kerültek a mérlegbe. A határidőn túli követelések mérlegkészítésig
kiegyenlítésre kerültek. Kétes kintlévőség nem volt.
Általános előírások, kiegészítések
Alkalmazott értékelési eljárások:
-
a követelések az eredeti számlázott értéken kerültek kimutatásra
- a társaság bankbetétjének számlakivonattal történő egyeztetése megtörtént;
- időbeli elhatárolások nem voltak a társaságnál
- a kötelezettségek a beérkezett számlák szerinti értéken kerültek kimutatásra;
- A számviteli eljárásban bekövetkezett változások: a társaságnak az év során valamennyi tétele
az előző évvel összehasonlítható, össze nem hasonlítható adat, tételátrendezések nem voltak.
Tételes előírások, kiegészítések
Mérleghez kapcsolódó kiegészítések:
Környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközökkel, veszélyes hulladékkal nem
rendelkezik a cég.
2017 évben nincs olyan tétel ahol a kötelezettség ( kötvénykibocsátás miatti tartozás, egyéb
kötelezettség, vagy váltótartozás) visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél.
Céltartalék képzés, illetve felhasználás a tárgyévben nem volt.
Mérlegen kívüli tételek:
1.
Függő kötelezettségek nem terhelik a társaságot.
2.
Jövőbeni kötelezettségek sem terhelik a társaságot.
3.
Öt évnél hosszabb futamidejű kötelezettség nem terheli a társaságot.
4.
Zálogjoggal biztosított kötelezettsége a társaságnak nincsen.
5.
A mérlegben nem szereplő, de a pénzügyi helyzet szempontjából lényeges
kötelezettség nem terheli a társaságot.
A beszámoló elkészítéséért felelős
A beszámoló elkészítésével megbízott személy az előírt mérlegképes könyvelői képesítéssel
és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik.
A beszámolót készítette: Csáki-Darabos Rita regisztrációs száma: 193448